Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)

III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)

6. Brodarics István leírása a mohácsi csatáról

éven keresztül saját vérével és tulajdon költségén védelmezi. De hogy elhagyva ezeket a — bármennyire is jogos — panaszokat, tárgyunkra térjünk, leírtuk e dolgokat valóság szerint úgy, ahogy történni láttuk. Ha a fogalmazás kidolgozatlannak látszik, ami igaz is, tudjuk, hogy akadnak sokan mind Magyarország, mind Lengyelország fiai között, akik, ha akarják, szebben megfogalmazhatták volna mindezt, és ha megteszik, olyannyira nem neheztelünk ezért, hogy őket erre erősen biztatjuk is, és ezért hálát adunk nekik, míg a történt dolgok igazságától el nem térnek; nekünk az is elég volt, hogy nyersanyaggal szolgálhattunk számukra, amit fejszéjükkel, baltájukkal nyesegethetnek, csinosíthatnak.

Legelőször fölsoroljuk az akkori főtisztviselők nevét, mert nagyrészt minden általuk történt. Élj boldogul, jámbor olvasó, jó szándék vezéreljen!

Abban az időben, amikor Szülejmán török császár roppant erős sereggel Magyarországra támadt — ez Krisztus születése után a huszonhatodik év volt ezer és ötszáz felett —, 1 .ajos uralkodott, e néven második,

Magyar- és Csehország királya, Ulászló Kázmérnak a francia Candale-i Annától származó fia, ki atyját gyermekkorában elveszítvén, abban az időben, amikor a török háborúit indított ellene, huszonegyedik évében járt. Néhány hónappal atyja halála előtt eljegyezték számára Károly császár és Ferdinánd osztrák főherceg nővérét, Máriát, akit nyomban, mihelyt elérte a kamaszkort, feleségül vett, ugyanakkor idősebb nővérét, Annát, Ferdinándhoz adva feleségül.5" Csinos ifjú volt Lajos, a vele egyívásúaknál nemesebb testalkatú, természetének páratlan jciságával és erényre való kiváló hajlandóságával annyira jeles, hogy ha érettebb kort érhet meg, őbenne kétségtelenül messze a legjobb

és legkiválóbb fejedelmet tudhattuk volna magunkénak; jámbor lélek és a legkevésbé sem vad, minden igazra, tisztesre csodamód fogékony és önmagától hajié), ezenfelül fegyverforgatásban, lovaglásban, vadászatban és más efféle ifjonti meg vitézi foglalatosságokban szorgalmas; őszinte, állhatatos és a rábízott titoknak biztos őrzője. Az időben az országnak — ahogy nevezik — nádorispánja, ami a király utáni első világi méltóság, Báthori István volt, az előző Báthori Istvánnak, aki Mátyás király alatt derekasan és nagy dicsőséggel igazgatta az erdélyi ügyeket, András fivérétől való unokaöccse. Erdély elöljárója Szapolyai János szepesi gróf volt, az, aki kevéssel utétbb elnyerte a királyságot; apja, István, György öccsével együtt káprázatos gazdagságban hagyta hátra, a nemesség előtt oly kedves és szeretett volt, hogy már gyermekkorától mindenki úgy tekintette, mint a királyság várományosát, ha az jogos örökös nélkül üresednék meg, és mindenki egyedül őreá függesztette 50

Bronzlovacska lovagi torna játékhoz Magyar Nemzeti Múzeum, 1972.115 (15. század vége - 16. század eleje)

50. II. Lajos király tizenhat éves korában, 1522-ben vette ténylegesen feleségül Habsburg Máriát (1505 1558), bár a házassági szerződést már 1515 ben megkötötték. Iíkkor lett lagello Anna, II. Lajos nénje I labslnirg l'erdinánd főherceg felesége. Mindezt az 1506 márciusában létrejött megállapodás szabályozta. I .szerint Miksa császár egyik unokája feleségül veszi Ulászló lányát, Annát, ha pedig Ulászlónak fia születik, Miksa unokáját, Máriát veszi feleségül. L.zek a házasságok meg is valósultak: így lett II. Lajos felesége Mária, és ez. segítette II. Lajos halála után a magyar trémra jagclló Anna férjét, I labslnirg l'erdinándot.