Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)
OKLEVELEK
JJ>\ dULr ISJŰÍ yjA-J JjJtf (16.) J^^J^-, «uijl £*c\> (17.) «vi-^y j jjl Hátlapján, a papiros felső balsarkában, a cím: 1 Az eredetiben jlyJl 2 Gyula már 1404-ben vámszedőhely, körülbelül 1445 óta erősség (Csánki, I. 647.), 1566 augusztus 30-án került török kézre. Ezóta a temesvári bejlerbejlik alá beosztott gyulai sandzak központja. Nevét a törökben (Güle) alakban írták. őnagysága részéről — tartson soká a méltósága — magas méltóságú Nagyságtokhoz külön nemes levél is küldetett. Remény van rá, hogy említett őnagysága nemes levelének megfelelően az üzletben nem érdekelt kereskedőket ok nélkül bántani nem engeditek, a nevezett za'lmnak az említettek elleni túlkapását megszűntetitek s nem tagadjátok meg igyekvésteket aziránt, hogy gondoskodjatok róla, hogy a jólvédett birodalomban a kereskedők biztonságban és nyugodtan legyenek s ezáltal a mukata'a növekedjék és emelkedjék. Többet nem kell mondani. Egyébként a magas lénynek árnyéka halhatatlan legyen. Az őszinte szívű Mehmed Isfrak. A hátlapi cím fordítása: A magas méltóságú, dicsőséges gyulai sandzakbej 2 őnagyságának színe elé. Sokollu Mustafa budai bejlerbej levele (mektüb) a hatvani kádihoz. 1575 március 14—23. Igazságszolgáltatási ügyekben utasítást ád. Rík'a-típus. A papiros mérete 31X24 cm, beírt része 25X19 cm. Gyöngyös város levéltára. Turcica jelzet nélkül. Írásbeli sajátságok: a megszólítás tagolása, a 2. sorban j J.*>, A 3. sorban & a 4. sorban ^J-J^O, ÔOL», ^^^MJ, az 5. sorban rjU>l, <^c3J^jl, Li£1, ^.JU, a 6. sorban Jotë, a 8. sorban c*>J££<, a 10. sorban eJJ Jàj^ a 11. sorban «-ôJU*, J^U Jl>u, a 12. sorban ó^ílüJI j v*^» a 13. sorban v-i5 ^ »JíjJ£**t, a 16. sorban ô JJ^l^ J*J, a 17. sorban ^kül A»> a dátum és a 18. sorban fUr szavak írásmódja. piL-Vl oUï ^1 (2.) r yC« LfliV^ (1.) ôl>- 1>V r !>! je JXJJ jJLr r UVl oVj Jjl ^•Llc^Lj-f JJJJ o-Xyft «j^'y- LJU. (3.) ÔJÛ-JJIJ sjU>! UUJ VJ^^ OJJJMJXJI (5.) j^jjlj J» ^>JÁJ\ JJIÍ t^r^ sf-*^* (6.) JU «^Jíjl 1 Helyesen ¿1*^*. 2 Helyesen v J-> ^'3 Az iltizam valamely kincstári jövedelemnek meghatározott összegen való bérlése; lehet kikötő-, vám-, kesim-iltizam stb. Utóbbi alatt a keresztény lakosság fejadójának (dzizje) bérletét értették, melyet az illető keresztény testület — pl. Tisztelt mevlank Őnagysága, az islam kadíjainak legtudósabb ja, a népek kormányzóinak legkitűnőbbje, ki a megengedett dolgot meg tudja különböztetni a tiltottól, mevlank, Hatvan kádija — növekedjék a tisztessége —! Köszöntés és üdvözlet után a tudósítás a következő: A szultáni hassbirtokokhoz tartozó Göngös varos összes ra'ajai mostanában színem elé járulva, ilyen módon panaszkodtak: Egyes kadik varosunkra vonatkozó harminc-negyvenéves ügyeket felkavartak és háromszáz esztendő óta varosunk ra'ajainak birtokában levő földekbe beavatkoztak; (továbbá) minthogy varosunkat mi béreljük,' 1 amíg a varos lakói közül azokat, akik hátralékaikat megfizetni több ízben vonakodnak, avagy azok megfizetését halováros — maga szedett be és szolgáltatott a kincstárba; synonymája a mukáta c a, melynek első jelentése: c megszabás, szabott összeg 3 . (V. ö. a 4. sz. oklevéllel.)