Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

OKLEVELEK

II. Sellm beratja. Drinápoly, 1568 február 3. Jűsufot, 'Abd-ullah fiát, szigetvári martalócot Jászberénybe várkatonának (htsar eri) nevezi ki. Rík'ába hajló divaríi-típus. A papiros mérete 55X21*5 cm, beírt része 35X15 cm. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, törzsanyag. írásbeli sajátságok: a o szabados kapcsolása, egyes kifejezések elnyujtása, illetőleg összeszorítása, a diakritikus pontok mellőzése, a 3. sorban i^^ij^i , b

jy.</*, a 4. sorban ©-VJJIJ, C\AJ>, az 5. sorban a 6. sorban p-V..J, yjj'j> a 7. sorban AIJŰ-IJJJJ, a 8. sorban j~>)té> szavak írásmódja. yu (2.) XJJJI ÚJ±\P g?j> JJ* ^ 00 r

l>31 £ I^V! ^Ul (3.) O^ijl fj^ Vjt 5-Uil3>

v tjá ^-l^i-l ^ojji^* ólsjlj (4.) jl^I<L-< «^se^>-^» ő-LÜ^^iíi jl-jiXjL <>^L»- lel '(^cl^-jl őLJjl ^ij t^yjjl oAS^jJb J^tfl <U)I Juc ¿1 ^JU«JJ <3j^ (5.) <jL^3 eJJ dLu>-j 8

4iU-»*wJ j <J\*X*» j (J*"*" A

^~

u> cS*^ J* £>\j> j> t->jJn I i^jt jLa>- (6.) ŐJU-SJ <jjl f*

,-> (7.) V-?"^ OJ»JL»- £JJ! yjjij <s

^(*3

Jj>íí J f^J*-} <Áji^

P

ii c^A*Áe- j—'"^J AJJ (8.) <*1ÍJ> j l** AIÍJJL^I JJ_J> 1 A tugra fekete tussal, ecsettel van megrajzolva. 3 Az eredetiben gb. 2 Az eredetiben jjjl* I Az eredetiben e-^jjy, értelmileg oAijjtj. 5 Az eredetiben -c-fejU. A ölSjli (parkan) elavult jövevényszó, jelentésére nézve 1. „Osmanisch Parkan" c. közleményemet, KCsA I. 384. 1. 6 A szó többesszámú értelmében gyakran előfordul a vele egyjelentésű, a mai nyelvben azonban szintén nem igen használatos líjlijt jLa» is. 7 Az eredetiben 8 Az eredetiben a diakritikus pontok hiányosan vannak felrakva. 9 Az eredetiben -u-^o^*.. 10 A keletet más kéz, a tarlhdzi kalemi alkalmazottja töltötte ki; a diakritikus pontokat elhagyta. II Jászberény c

varos

3 1555—56-ban egy hatvani sandzakbeli naljije központja volt. (Defterek, II. 181.) 12 A törökök Jászberényben a Zagyva balpartján épült ferencrendi zárdát akarták átalakítani erőddé. Verancsics 1559- ben jelenti, hogy a törökök Jászberényben várépítéshez készülnek. 1559 ben a zárdát még a ferencrendi barátok lakták; 1560- ban maguk a keresztények gyújtották fel, nehogy a török megfészkeljen benne. (Gyárfás: A jász-kunok története, IV. Sellm, Sülejman han fia, mindig győzedelmes. A felséges nagyúri tevkf megírásának oka a következő: Mivel Jelenleg a budüni vilajet alá tartozó Jazberín

11 nevü varosban épülő Dzanfeda párkány

12 számára várkatonára (hisar eri) van szükség, a kegyes emírek emirjenek, az említett vilajet bejlerbej ének, Mustafanak

13 — tartson soká a méltósága — jelentése és lajstroma alapján a Sigetvár

14 várából a nevezett párkányba áthelyezett s (amott) megszüntetett harmadik aga dzema etjenek elbocsátott martalócai közül (e) szultáni ferman vivőjét, Jüsufot, 'Abd-ullah fiát a második bölükben napi hat akcéval a kilencszázhetvenötödik év redzeb jenek tizenötödikétől

15 várkatonának kinevezvén, ezen nagyúri beratot kiadtam és megparancsoltam, hogy vonuljon be és teljesítsen szolgálatot. Zsoldja a beratilletéknek

16 a budai kincstárba leendő lefizetése után többi társával együtt adassék ki. Így tudjátok és a nemes jelnek adjatok hitelt. Íratott a nagyszerű sa'ban hó negyedik napján, a kilencszázhetvenötödik évben,

17 Edirne székhelyen. 72., 82. 1.) Az új várat, melynek magvát mégis a ferencrendi zárda képezte, a törökök Dzan fedanak (l-xi óU, IJO-'L) nevezték. (L. „Hódoltsági oszmánli-török helyneveink" c. értekezésemet, Századok, 1924. 620. 1.) A Defterek Dzan feds párkányát 1568 ban említik először (II. 383. 1.), a debreceni városi levéltár 10. sz. török oklevele (1. a következő oklevelet) pedig (kelt 975 zi-l-ka

c

de 3. = 1568 április 30) határozottan megmondja, hogy Jászberényben „most parkan épül". 13 Sokollu Mustafa 1566 augusztustól 1578 szeptemberig volt budai pasa. Működésére nézve 1. Takáts Sándor: „Vezir Szokolli Musztafa Pascha (Der grosse Musztafa)" c. cikkét az Ungarische Rundschau IV. 788. s köv. 11. 14 Szigetvár 1566 szeptember 8-án esett török kézbe; ezóta sandzakszékhely, 1600-ig a budai, 1600 után a kanizsai vilajetnek egy része, őrsége 1568-ban 711 emberből állt. (Defterek, II. 387. 1.) — A jászberényi Dzanfedaban 1568-ban 392 főnyi őrség teljesített szolgálatot. (U. o. II. 384. 1.) 15 1568 január 15. 16 A beratilletéket a hadsereg zsoldpénztárába fizették be; a zsoldból való levonással részletekben is ki lehetett egyenlíteni. (Defterek, I. 425., II. 686. 1.) 17 1568 február 3.