Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

OKLEVELEK

A temesvári bejlerbej (?) mektübja. Temesvár, 1558 április 29—május 8. Ama feltétel mellett, hogy mindenkori kötelességeiket hűségesen teljesíteni fogják, Debrecen lakosainak régebbi kiváltságaik szellemében biztonságot ígér. Rík'a-típus, kevés divam-motívummal. Papirosa 26*5 X 17*5 cm, beírt része 10X12 cm. Debrecen város levéltára. Turcica, 2. sz. írásbeli sajátságok: A 4. sorban o^^il JA , az 5. sorban ^U-uJL I, j>*J

f a 6. sorban &J£JCJ«\ , a 8. sorban ia-ljl szavak írásmódja. ÜL (2.) S j^J

1 z^h^ >ky~$ vr- (1) V J*1 (3.) *6>\Á» ^-jJUl t/jjlj 2

ói>-í>ji,J óVjl j -ü^UU JiJ £j> (4.) D JJJ b I ^_aï j (5.) J*-3 *vju*jr ojJl ^ L^>-j Í-> JZÏÎA & J J3 (6.) ŐJ^**' Ü^*

3

*- <JJ' y_?^ Jj*- J ú\j^J±* őVjl cJÓJŰ 1 (7.) 'oA^^i- Jjl v-o^^il JxJjI J jíjítdt ^ij -db (8.) *IÖJC 1 Szolnok neve török oklevelekben (Sölnok) és (Sönlok [Sonluk?]) alakban fordul elő. (A metathézis egyéb e korbeli oszmán-török példái Brusa—Bursa, Derbent, Dervent—Devrent, Krupa—Kurpa.) A törökök Tatár parkaninak (

c

Tatár-párkány

5

) is nevezték. (Lütfl pasa, Thúry fordításában, TMTE, írók II. 38. 1.) 2 Debrecen neve a török oklevelekben <Ji>-ej;j (Debrecin), ü&rjjtj-* (Döbróéin), ü&jjj(j-> (Döbrövcin) és J>-JÍ J (Debrecen, Debercen) alakokban fordul elő. A b- és c-hang az egyes változatokban p és dz is lehet. 3 Az eredetiben eju*^-**.. 4 Nagyon ritkán használt mahall' tahrlr-formula. — Temesvár neve a törökben (Temesvár), JUJU!» (Temesfar), JU-Í^J (DimlskJr) alakokban fordul elő. 5 Szolnokot Salm Miklós 1550-ben nagy költséggel megerősítette. Ennek dacára c

All budai pasa 1552 szeptember 4-én harc nélkül foglalta el. Ezóta sandzakszékhely. Sandzakjának határai kelet felé messzire elnyúltak, ezen irányban Debrecen, sőt Kalló is hozzátartozott. Ezen hiteles irat megfogalmazásának oka a következő: A jelenleg a szolnoki sandzakhoz

5 tartozó, Erdei felé eső szultáni hassbirtok, Debrecin

8 nevű varos lakosainak kezében az előbbi mír

1 miran és a vilajet muharrirja

7 részéről temessükök vannak arra nézve, hogy amíg a mohamedánok iránt hűséggel és becsülettel viselkednek s fizetendő adóikat hiány nélkül beszolgáltatják, őket vagyonúkban, családjukban, holmijukban és minden másnemű birtokukban, élelmiszereikben és kereskedőikben

8 senki semmikép ne háborgassa. Mivel ez ügyben a mi részünkről is írást kértek, ezen veslka megíratott s kezükbe adatott, hogy ezen ügyben a mír

_i miran és a vilajet muharrirjának (már) kezükben levő temessükjei szerint eljárva, őket ok nélkül senki ne zaklassa. így szolgáljon tudomásul. Kelt a tisztelt redzeb hó középső harmadában, a 965. évben,

9 a Temesvár

10 nevezetű székhelyen. fl Debrecen nyilt város volt, őrséget se a király, se a török, se az erdélyi fejedelem nem tartott benne, de adót mind a három követelt tőle. Török részre Szolnokra és Budára, Eger és Várad elfoglalása óta ide is adózott. (L. Debrecen város török oklevelei c. ismertetésemet a Levéltári Közlemények III. 42. s köv. 11.) A XVII. század második felében, Várad elfoglalása után állítólag Mekka és Medina vakf ja volt. (Dzografja-i dzedld [

c

Űj földrajz

3

], kézirat a konstantinápolyi NüH c

osmanIje-könyvtárban.) 7 A muharriH vilajet (

c

a vilajet lajstromozója

3

) valószínűleg Halll bej volt. L. a 9. 1. 6. sz. jegyzetét. 8 T. i. kereskedők ügyeiben. 9 1558 április 29—május 8. 10 Temesvárt Sokollu Mehmed, Ahmed és Kasim pasák 1552 július 30-án foglalták el. Ezóta 1717-ig bejlerbeji székhely. Első bejlerbeje a nevezett Kasim. (L. a 8. 1. 9. sz. jegyzetét.)