Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Az egyetemes oszmán-török diplomatika megalkotása a jövő feladatai közé tartozik. Mivel e feladat megoldásának lehetősége elsősorban nagyszámú török oklevélnek és a kancelláriai gyakorlatra vonatkozó feljegyzéseknek ismeretéhez van kötve, sorsa szorosan összefügg az oszmán-török nyelven kibocsátott okleveleknek, illetőleg az ezeket őrző levéltáraknak sorsával. Minthogy a töröknyelvü okleveles anyagnak legnagyobb és legértékesebb része a mai Törökország területén található, a törökországi levéltárügy állapota a török diplomatika szempontjából különös fontossággal bír. A törökországi okleveles anyagot többször érték elemi csapások. A birodalmi kormány központi épülete, a bab'

1 'all, csak az utolsó kétszáz év folyamán (a. H. 1168., 1223., 1241., 1254., 1295., 1329. = a. D. 1755/6., 1808/9., 1825/6., 1838/9., 1878., 1911.) hatszor égett le. Az itt elhelyezett iratanyagot a kellő óvatosság és körültekintés hiánya miatt nemcsak a sűrűn ismétlődő tűzvész, hanem a nedvesség is pusztította. E hanyagság és közöny magyarázatát elsősorban abban kell keresnünk, hogy a török történetkutatás a legújabb időkig nem ismerte fel a levéltári anyagban rejlő forrásértéket, a hatóságok pedig az előttük is ismeretlen tartalmú anyagot úgy az idegenek, mint honfitársaik elől féltékenyen elzárták. Boldog emlékezetű Karácson Imrét, a konstantinápolyi levéltáraknak ugyan nem első látogatóját, de máig egyetlen rendszeres európai kutatóját illeti meg az elismerés azért, hogy az illetékes török tényezők figyelmét a levéltárügyre irányította. Karácson a magyar kultuszkormány megbízásából négy évig (1907—1911-ig) kutatott a konstantinápolyi levéltárakban. Munkássága súlyos akadályokba ütközött, mert az akkori török főváros irányadó tényezői bizalmatlansággal, sőt gyanúval fogadták. A hivatalos körök és egyesek akadékoskodásai és az ifjú-török forradalom zavarai következtében szinte naponként új nehézségeket kellett elhárítania útjából.

1 Sokáig tartott, míg a hatóságoknál személye iránt bizalmat, tervei iránt érdeklődést ébresztve,

2 biztosíthatta munkájának zavartalanságát, amelynek csak tragikus halála vetett véget.* Karácson működését nem lehet csupán a neve alatt megjelent kiadványok alapján értékelni, ö többet végzett, mint amennyit művei mutatnak: felébresztette az érdeklődést a levéltári anyag tartalma iránt s befolyást gyakorolt a töröknyelvű történetkutatás fölélesztésére és modernizálására. A török * kormány Karácson működésének hatása alatt kezdte meg a levéltári anyag összehordását és rendezését. E munka a háború, majd a főváros megszállása miatt egyideig megakadt, legutóbb a köztársasági kormányzat alatt azonban ismét megindult és, úgy látszik, ma céltudatosabban és határozottabban folyik, mint régebben. Az elrendezett anyag tartalmáról és értékéről jelenleg még nincs kellő áttekintésünk, mert az tudományos rendeltetésének mindezideig nem adatott át. Amennyire a folyóiratokban és az önállóan meg1 Naplója a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. 2 Lásd Nedilb c

Ásím megemlékezését TOEM II. 516. 1. 3 1911 május 2-án bekövetkezett halálát levéltári kutatás közben szerzett vérmérgezés okozta.