Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)
PALAEOGRAPHIAI RÉSZ
a két típus keveredésének mértéke nem volt megállapítva, a nesta* liknak sok változata alakult ki. A mai perzsák a régi nesta'líknak egy, levelezésükben használt változatát tahrírinak (<£ nevezik. 1 A ta'líknak egy nehézkes, aránytalanul vaskos vonásokból álló válfaját, a tumart (jL*^L>) főleg az arabok használták. A sikeste- A ta'likon kívül a perzsák alkotása a hatt 4 típus. sikeste ia^.) nevű írástípus, melyet arab nyelven sijakatnek (5iL-»), törökül Wrmának jJ>) neveztek. A törökök az utóbbi két szóból képzett birtokos szerkezettel sijakat khmasinak («5Ljj 'sijakat-kirma') is mondják. Az európaiak 2 a nesta'lík, a törökök 3 a küfí továbbképzett változatának tartják. Alakja inkább az utóbbira emlékeztet. Betűi az újkorban használt típusoktól eltérően merev, szögletes alakkal bírnak, a hajlások és fordulatok helyén be vannak törve (a perzsa sikeste a török kírma «ujJ> jelentése 'törés, tört írás'). Kötésmódjuk teljesen szabados. Nemcsak a harekejelek, hanem a diakritikus pontok is hiányoznak róluk. E típusnak külön számjegyei vannak, melyek valószínűleg úgy alakultak ki, hogy a betűkkel leírott számérték szövege a gyakori használat folyamán rövidített formát kapott. Jellemző tulajdonságainál fogva a legkönnyebben meghatározható, de egyben még a keletiek által is a legnehezebben olvasható írástípus. 4 A mai törökök az egykori pénzügyi hatóságok titkos írásának tartják, de valójában nem volt egyéb, mint bizonyos hivataloknak és bizonyos írásműveknek (az adóügyi deftereknek) speciális írástípusa. Bizonyos, hogy az adóüggyel szorosan összefüggött: a pénzügytan fogalmát ezen szó összetételével fejezték ki ('i/m* 1 ' sijakat oiL- *a sijakat tudománya'). Egy változatát sikeste 4 zendzimtk ('láncsikeste': kuJLZS) nevezik, mert szavai és szó1 Beck, II. 67. 1. 2 El I. 409., Beck, 436. 1. 3 Hablb, 12. 1. * A mohamedán világ kiválóságáról, Kadi Burhan ed-dinről (üü-dl jUji ^¿13) egyéb ismeretei között azt is följegyezték, hogy ismerte a sijakat-típust. (TOEM V. 107. 1.) Habíb efendi a perzsák sikestéjéről írva, kéri a dicsőséges és dicsőítendő Istent, hogy ezt az írástípust a föld színéről pusztítsa el s az irániaknak egy könnyű és olvasható írást adjon helyette. (255.1.) részei láncszemekhez hasonlóan kapcsolódnak egymásba. Az oszmánli-törökök a XVIII. század vége óta nem használják; a perzsák üzleti leveleiket ma is gyakran ezzel a típussal írják. 1 Az oszmánli-török közigazgatási élet maga- A divanitípus. sabb hivatali szerveinek írástípusa volt a haff' 1 dlvanT (Jijf^ Ja^O; náluk azt az ünnepélyes és hivatalos szerepet töltötte be, amit a perzsáknál a ta'lik, az araboknál a tevki' (g?j>). 2 A divaní jellemző sajátságai: az írás betűi egymásba fonódnak, mint a cicekli küfié, de vonalai nem szögletes, hanem simulékony, kígyózó formákat mutatnak. A szórészek nem feküsznek ferdén egymáson; minden szórész az előbbinek vége fölött kezdődik, de vízszintes irányban törekszik a sor vége felé. Az elif és lam horgocskája (zülfet <áJj) balfelé áll. A betűk kapcsolása a szokottnál szabadabb: elifhez (\) kapcsolódik a vav (j), sin Gj"), dalhoz (J) az elif stb. A kezdő elif alsó része balfelé erősen meghajlik, majd felkanyarodik, úgy, hogy szinte a Iámhoz (J) hasonlít. A középi he ( t ) sokszor nesihbeli alakjában ($, *) iratik. A sm-betűcsoport valamely tagját soronként egyszer hosszú, öblös formában szokták leírni; a következő szót vagy szórészt kissé visszacsapva, ezen öbölbe helyezték el. Gyakorlott írók ezen öblöket úgy állítják össze, hogy azok szimmetrikus képet nyújtsanak. A szóvégi lam (J>) erősen öblös ívben végződik, így a végső nun (j) is. A szóvégi tet (c*) diakritikus pontok nélkül írták, a pontokat a betű végének elrántásával pótolták. A -da, -de rag, az önálló kef (iJ), az önálló nun (ó) eredeti alakkal bír. Az önálló mim (*) alsó szárát (zeneb 'farok') elveszti. A XVII. század második felében az elif (I) és lam (J), a XVIII. században ezeken kívül a vav (j) is egymáshoz teljesen hasonló alakban Írattak. 3 Egy ünnepélyesebb változata a dzeli dívani A divaniGi'J?.1 ti^)* va gy divani dzelisi (^f*^ Jlji-O, szin- típus változatai. tén a (megvastagodott) nesihnek továbbképződött 1 Beck, 432. 1. 2 A /evfcí c ben, az arab kancelláriak írásában, a szegletes és ívelő formák körülbelül egyenlő arányban váltakoztak. Az elif (I) szára közepe fölött megtörik, ductusa balfelé hajlik, alsó része megvékonyodik; a vav (j) feje köralakú, csészéje erősen ívelő. 3 MTA török kéziratai, 4° 66. sz.
