Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

Bevezetés

A BEVEZETŐ JEGYZETEI 1 A szociáldemokrata Peidl-kormányt Friedrichék román csapatok segítségével távolították el. Mikor Friedrich és társai benyomultak a minisztertanács ülésére, román csapatok vették körül a miniszterelnökség épületét. (A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1922. évi december hó 24—25., 26. és 27. napjain Budapesten megtartott XXI. Pártgyűlésének jegyzőkönyve. Népszava kiadása, 1923. [A továbbiakban: SZDP XXI. kongr. jegyzőkönyve.] [Gyorsírói jegyzetek alapján.] 3. o.) 2 A „dunántúli hatalmat", a kormánybiztosok intézményét először az irodalomban részletesen elemezte Kársai Elek „Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban" című tanulmányában. (Levéltári Közlemények, 1955. 206—234. o.) Horthy és különítményeinek tisztjei, legbefolyásosabb vezetői a dzsentri köreiből kerültek ki. (A különítményekre és tevékenységükre lásd Pamlényi Ervin—Szabó Ágnes: „A határban a Halál kaszál..." Fejezetek Prónay Pál naplójából. [A továbbiakban: Prónay-napló.] Kossuth Könyvkiadó 1963.) Terrorjukra támaszkodva alakult ki az ellenforradalmi államhatalom a Dunántúlon. Horthy fővezérsége mellett a főkormánybiztos Pallavicini György őrgróf lett. (5623 hold földje volt, családjából Pallavicini Alfonz 66 085 hold földbirtokkal rendelkezett.) Helyettes főkormánybiztos: Zichy István gróf (4054 hold birtokosa, a Zichy család 114 459 holdon gazdálkodott). Zala megye kormánybiztosa: Sigray Antal gróf (6225 hold földbirtokkal). Baranya, Tolna és Somogy megye kormánybiztosa: Gaál Gaszton (1809 hold föld tulajdonosa). Fejér megye kormánybiztosa: Károlyi József gróf (10 840 hold földbirtoka feküdt Fejér és Szabolcs megyében, az egész Károlyi család 139 065 hold földbirtokot mondhatott magáénak). Duna—Tisza köze kormánybiztosa: Ráday Gedeon gróf (4364 holdat birtokolt). (Kársai: Id. mű, 218. o.) 8 Azt a gyűlöletet, ami az arisztokráciát körülvette az első világháború után, és a körükben 1919 őszén uralkodó hangulatot híven tükrözi Andrássy Gyuláné grófnő naplója. — 1919 februárjában Bethlen István gróf kísérletet tett egy konzervatív párt alakítására. Levélben kérte a Svájcban tartózkodó Andrássy Gyula gróf tanácsát, támogatását, és hogy Andrássy pártjának, az Alkotmánypártnak tagjait is bevonhassa szervezkedése körébe. Andrássyné naplójában megtalálható férje 1919. február 14-i válaszlevelének másolata: „Leveledben kifejtett útjaidat és programodat — írta Andrássy Bethlennek — teljesen helyeslem ,., Csak vigyázni kell, hogy a múltban meggyűlölt nevek ne kerüljenek az általad tervezett párt élére. Az én híveim közül bárkivel beszélhetsz. — Mindenekelőtt fordulj Gyurihoz (Pallavicini György őrgróf, Andrássy veje. — Szerk.) — 1919. október 9. csütörtök. Budapest. — Harmadik napja, hogy Pesten vagyunk! Közel egy év távollét után. Oly különös érzés mindazt viszontlátni, amiről azt hittük, hogy számunkra örökre elveszett. Egész nap rakosgatok. Keresem irataimat, eldugott, széthordott holmijaimat... elhatároztuk, hogy visszamegyünk Polgárdira, hogy Duci (Andrássy Gyula beceneve. — Szerk.) ott találkozhasson Horthyval, aki nagyon óhajt vele beszélni..." „November 20. Csütörtök. — Újság tegnap óta nincs. Huszár próbálkozik a koncentrációval, és mindenki lesi, fog-e ez neki sikerülni. Grófot nem akarnak ... ezekre jár a rúd ... de (A pontozás az eredetiben. — Szerk.) bizonyos pontig érthető is. Amikor kezdődött a szervezkedés, nem voltak sehol, most nehéz elhelyezkedniük a már kialakult helyzetben ... Ma este az Országosban (az Országos Kaszinóban — Szerk.) ebédeltünk Horthyékkal és Clarkékkal. Gyuri a házigazda. Az időjárás szörnyű hideg... A drágaság is tűrhetetlen. Egy nagyobb darab szappan 50 korona. Hová jutunk!..." (OL P 4. Andrássy család Levéltára. Andrássy Gyuláné naplója.) 4 Sir George Clark, az antantnak 1919 őszén Budapestre küldött különmegbízottja a párizsi béketanács nevében a magyar kormányhoz jegyzéket intézett, amelyben a kormány elismerését — többek közt — egy „szabad, pártatlan, titkos és demokratikus alapon nyugvó általános választójog alapján megtartandó választásoktól tette függővé." (Az SZDP XXI. kongr. jegyzőkönyve. 6. o., valamint az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. Hiteles kiadás 1921., 1922. — [A továbbiakban: I. Nemzetgyűlés Naplója.] XTIL köt. 208. o. és XVII. köt. 188. o.) 5 Erre vonatkozóan és általában az időszak gazdasági problémáira lásd Berend T. Iván—Ránki