Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

az állami intézmények tartozásaiban beállt változásról, a tó'zsdehelyezetről, a kormány kiadásairól, valamint a boletta és egyéb kormánykötvények helyzetéró'l is tájékoztatást adhatna. Nemzeti Bank. Az a javaslat, hogy a bankszabályzatot változtassák meg annak érdekében, hogy a kormány meghatározott költségvetési előleg fölött rendelkezhessék, politikai és pénzügyi megfontolást tesz szükségessé; elismerjük azonban, hogy ilyen lehetőség hiánya gátolja a kormányt átmeneti jövedelemcsökkenések idején. Hosszú lejáratú kölcsön. Jelen pillanatban a nemzetközi piac, különösen Londonban, rendkívül kedvezőtlen bármiféle ilyen természetű kölcsön kibocsátásához. Megjegyezzük, hogy az államkötvényeknek a (legközelebbi) novemberben esedékes visszafizetésére foganatosított intézkedésektől függően remény van arra, hogy egy ilyen kölcsön jövedelmeiből 100 millió pengő lesz kihelyezhető, mégpedig úgy, hogy vasutakra 60 millió, utakra 30 millió és (az) állami vasművekre 10 millió jut. Magánosok kölcsönigény lése. Véleményünk szerint jelentős mértékben javulna a külföldi kölcsönhelyzet, ha állandó jellegű bölcs nyomással lehetne a kormányzat és a Nemzeti Bank közötti együttműködést biztosítani, valamint, ha a minimumra szorítanák le a magántermészetű hosszú lejáratú idegen kölcsönök felvételét. Háború előtti adósság. Az osztrák—magyar háború előtti járadékkötvény tulajdonosainak képviselői között nemrég egyezség jött létre, amelynek értelmében a román kormány kötelezte magát ezzel kapcsolatos tartozásainak a kiegyenlítésére 25 esztendőn át (szükség esetén 27 évre kiterjesztve) 1 700 000 svájci frank évjáradék fizetésével. Bátorkodunk felhívni Excellenciád figyelmét arra, hogy amennyiben Magyarország nem hajlandó hasonló szellemű megállapodást kötni, a kötvénytulajdonosok csupán a Románia által törlesztett jóvátételi adósságrészt tudják majd begyűjteni, s a (csak Magyarország tartozását képviselő) névre szóló igen tekintélyes kötvénymennyiség forgalomban marad Magyarország világpiaci hitelének állandó csökkentésére. A kötvények rendezésének kérdése, úgy véljük, megvitatásra került Excellenciád és a pénzügyminiszter, valamint a Közös Pénztár (Caisse Commune) 1929 májusában Budapesten járt képviselői között. Az adósság és a beruházások visszafizetése. Nagy elégtétellel tapasztaltuk, hogy a kormány 1924 óta több mint 301 millió pengőnyi adósságot fizetett vissza, s ugyanezen időszak alatt kölcsönökből és jövedelmekből 1000 millió pengőn felül eszközölt tőkeberuházásokat. Végső következtetésül leszögezhetjük, hogy a beszámolóban előforduló számadatok és tájékoztatások tanulmányozása megerősítette Magyarország jövőjébe vetett bizalmunkat, pénzügyeinek egészséges és bátor kezeléséről tanúskodik. Maradok kiváló tisztelettel Excellenciád őszinte híve N. M. Rothschild B/2—1931—812 (701). — Gépelt, angol nyelvű tisztázat, a levélíró aláírásával.