Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
az ismeretes „Tribuna" cikk 1 annak idején tárgyalta (monarchikus restauráció a Habsburg-ház alatt Ausztria és Magyarországban). Említett megbeszélés alatt annak tárgyát képezte még az is, hogy Magyarországnak pénzügyi segély adassék azon célból, hogy fölbátorítassék azon szerep vállalására, hogy Ausztriát a germán asszimilációtól megmentse. Ezen megbeszélés pedig egy harmadik hatalomnak is tudomására jutott. Fogadd, Nagyméltóságú Uram, kiváló nagyrabecsülésem őszinte kifejezését. (E jelentés természetesen katonai kémszolgálat útján jött hozzám.) Gömbös BI2—1931—1266. — Gépelt tisztázat, a levélíró aláírásával. Az utolsó bekezdést tintával Gömbös irta. A levélpapír fejléce: a körbefoglalt magyar állami címer „M. KIR. HONVÉDELMI MINISTER" körfelirattal. A levél első oldalának jobb felső sarkára Bethlen ceruzával a következőket írta: „Károlyi Gy. gr. és Khuen S.-nak" A levélpapír fejléce fölé tintával Hlatky, a miniszterelnök titkára feljegyezte: „Külügymin. Úrnak bemutattam, azután Khuen követ úrhoz juttattam. Visszajött mint melléklete Károlyi min. levelének. Hlatky." A Khuen-Héderváry Sándor grófnak, a külügyminiszter állandó helyettesének július 17-i kelettel elküldött kísérőlevél az iratok között található. Ebben Hlatky közli, hogy a külügyminiszter „tegnapi minisztertanács előtt a levelet már elolvasta". 1931 márciusában nyilvánosságra hozták az osztrák—német vámunió tervét, ami az Anschluss első lépése lett volna. Franciaország és a többi európai hatalom is tiltakozott, de semmi reális politikai elképzelésük nem volt — a hatalmi szón kívül, amire azután el is állt Németország a szerződés aláírásától — az Anschluss veszélyének elhárítására, csupán a Habsburg-restauráció felvetése. 163 b 1931. július 20. KÁROLYI GYULA GRÓF KÜLÜGYMINISZTER LEVELE BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ GÖMBÖS GYULA LONDONBÓL KAPOTT INFORMÁCIÓIRÓL Bizalmas! Igen tisztelt Barátom! Gömbös Gyulának levelét, melyben jelzi, hogy báró Rubidó-Zichy, londoni követünk „saját felelősségére folytat politikát a királykérdésben", köszönettel kézhez vettem, és arra vonatkozólag az alábbi felvilágosítást vagyok bátor adni. Rubidó-Zichy báró nemrég egy nem hivatalos angol politikussal folytatott beszélgetést az akkor nagy izgalmat keltő német—osztrák vámunióról. Ezen beszélgetésben Rubidó-Zichy azon nézetnek adott kifejezést, hogy az Anschluss csak egy magyar— osztrák vámunió által akadályozható meg. Ez az idea nagyon tetszett interlokutorának, aki elmagyarázta, mily szívesen látott megoldás lenne ez Párizsban és Rómában egyaránt stb. Egyidejűleg ajánlkozott arra, hogy ezt az ideát közvetítené Henderson1 A „Tribuna" című római lap 1931. április 25-i száma foglalkozott a német—osztrák vámunió kérdésével, ennek kapcsán szólt arról, hogy egy osztrák—magyar vámunió sokkal reálisabb lenne, s szól ennek a gazdasági közeledésnek politikai térre való átviteléről is. Május 2-án pedig, ugyancsak a „Tribuna" a Habsburg-monarchia feltámasztásának támogatását sürgette az olasz kormánytól, mint az Anschluss megakadályozásának reális útját. Ez élénk visszhangot váltott ki Magyarországon kívül több európai országban is.
