Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
O tehát nem lehet birtokában tőlem levélnek, illetve leveleknek, melyek oly irányú megállapodást tartalmaznának, aminőt fent hivatkozott közlésed mond. Szívélyesen üdvözöl tisztelő híved: Bj2—1931—792. — Gépelt fogalmazvány, aláírás nélkül. Hlatky, a miniszterelriök titkára, a levélre tintával a következőket írta: „A levelet V. 22-i M. Tanácson személyesen adta át K.-Héderváry Sándornak." 118 Helsinki, 1929. január 2. JUNGERTH MIHÁLY, HELSINKI MAGYAR ÜGYVIVŐ JELENTÉSE WALKO LAJOS KÜLÜGYMINISZTERHEZ AZ ÖSSZES NÉMET KISEBBSÉGEK EGYSÉGES SZERVEZETÉNEK MEGTEREMTÉSÉRE IRÁNYULÓ MOZGALOMRÓL 2/Pol. 1929. Szigorúan bizalmas! Ammendével folytatott beszélgetéseim alapján az alábbi figyelemre méltó s a mi szempontunkból is jelentőséggel bíró mozgalomról számolok be, bár erről Nagyméltóságodnak berlini követségünk valószínűleg már jelentett. Németországban el vannak határozva az ún. „Kulturnation" gondolatának organizatórikus formát adni. A német kulturnation alatt értik a világ összes németjeinek egy egységes kultúrnemzetté való összevonását, tekintet nélkül az országhatárokra. Az eszme a német nacionalisták és az Auslanddeutschok szerint nem más, mint továbbfejlesztése Bismarck elgondolásának a német egység létesítéséről. Míg Bismarck az egységet a német határokon belül valósította meg, ők ezt az egységet kulturális alapon az ország politikai határain túl élő németekre akarják kiterjeszteni. Szervezetileg akarják az egyes német kisebbségi csoportokat Németországhoz csatolni, úgy hogy a birodalom határain belül levő német nemzet mellett léteznék a határokat nem ismerő, a Föld összes németjeit magában foglaló „Deutsche Kulturnation". Ez az eszméje már néhány éves, de organizatórikus megvalósításához csak a legutóbb fogtak. A mozgalom élén a német kompetens tényezők tudtával Loesch áll, aki a birodalmon kívül álló német csoportokat „delegációk" útján egy grémiumba egyesíti és ilyformán Németországhoz csatolja. Ez a grémium már összejött, és február 7 vagy 8-án az eddigi tervek szerint másodszor tart ülést Loesch elnöklete alatt. Bár a külföldi német csoportoknak a birodalomhoz ily módon való kapcsolása csak kulturális alapon van elgondolva, nem lehet annak politikai jelentőségét lekicsinyelni, hogy az összes német kisebbségek szervezetileg egy német birodalmi organizáció alá kerülnek. Maga Loesch személye azonkívül különös politikai színezetet ad a mozgalomnak, ami a csehországi németekkel szemben már kifejezésre jutott, amire másutt térek ki. A mozgalom célja a világ közvéleményét megbarátkoztatni a kulturnation, illetve a világon levő összes németség összetartozásának fogalmával, ami elsősorban a külföldi németséggel való korlátlan és akadálytalan kulturális érintkezésben nyilvánulna.