Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

gyott alapszabályok alapján folytatja, az alapszabályokkal ellentétesen összejöveteleiken állandóan politikával foglalkoznak, [sic!] 1926. február 11-én a munkáskör elnöke, Györe Imre egy, a Vági-párt által kiadott kormányellenes röpiratot olvastatott fel Balázs Jánossal, a kör jegyzőjével. Ennek a röpiratnak a felolvasásánál kb. 20—25 tag tartózkodott a helyiségben. Emiatt a helybeli csendőrség az eljárást a kör ellen meg is indította, aminek következményeképpen Györe az elnökségről lemondott. Györe Imre tószegi születésű 42 éves, rk., nős, földműves (lakik: Rákóczifalva) kikérdezése során beismerte, hogy a kérdéses röpiratot ő adta át Balázs Jánosnak felolvasás céljából. Azon kérdésünkre, hogy a röpiratot hol szerezte, csupán annyit mondott, hogy azt a kör asztalán találta. A röpiratot, később amikor Balázs azt már felolvasta, a kályhába dobta és elégette. Elmondotta továbbá, hogy Tisza Antalt három ízben látta a munkáskörben, amikor az ott tartózkodó munkások között agitált, s akkor is jelen volt, amikor Gál Samu községi főbíró Tiszát az egyik izgató beszéde után a körből kiutasította. Balázs János kikérdezése során megerősítette a Györe által mondottakat, s emlékezete szerint a röpirat, amelyet a Vági-párt adott ki, az endrődi kubikosokhoz lett címezve. A legutóbbi országgyűlési választások alkalmával a körben többször hangzottak el kormányellenes beszédek, így az egyik összejövetel alkalmával Tábori István rákóczifal vai lakos egy olyan beszédet tartott, melyben hangoztatta, hogy csak olyan képviselőjelöltre szavazzanak, aki keresztülviszi, hogy mindenki, ti. a nincstelenek, 2 hold földet kapjanak ingyen, s a házaikat is ingyen építsék fel. A kör működése nem kívánatos azért sem, mivel a rendszeres szombati és vasárnapi összejövetelek által a rákóczifalvai kubikosok és napszámosok bizonyos fokú szervezettséget nyertek, amely szervezettségüknél fogva annál is inkább, mivel meglehetős nagy tömeget képviselnek, a közigazgatásra is befolyást gyakorolnak. A munkások ezen szervezettsége miatt történhetett meg, hogy a legutóbbi községi választásoknál a 18 választott képviselőből 11 embert a maguk köréből választottak meg, akik mind egytől egyig kubikosok és napszámosok. Ennek a körnek működését feleslegessé teszi az is, hogy a faluban ezenkívül még hat más egyesület is működik, köztük a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja. A munkáskörnek a községi képviselő-testületben helyet foglaló tagjai a közigazgatás rendes menetét is akadályozzák, és egy ízben hazafiatlan határozat meghozatalát erőszakolták ki. 1924-ben az egyik községi képviselő-testületi ülésen, a törvényes rendelkezéssel szembehelyezkedve, megtagadták a testnevelési bizottság megalakítását. A közelmúltban ugyancsak az egyik képiselő-testületi ülésen, amikor arról volt szó, hogy a községben felállított hősök emlékszobrát kijavíttassák, Török Károly képviselő-testületi tag kijelentette, hogy ez szükségtelen, mert a haza és a hazaszeretet már csak egy elavult fogalom, és csak az ottani községi főjegyző erélyes közbelépése folytán tudták az erre vonatkozó határozatot meghozni. Ennek a munkáskörnek a működése nem kívánatos azért sem, mert kihatással van a leventeköteles egyénekre is, s ez az oka annak, hogy a leventegyakorlatokról állandóan igen sokan elmaradnak. Ez az elmaradás nem a munkában való elfoglaltság miatt történik, hanem azért, mert a leventék tüntetőleg a vendéglőkbe mennek, ahonnan csak a csendőrök segítségével lehet őket a leventegyakorlatokra előállítani. Jelentjük továbbá, hogy ezen kör működésének veszélyét leginkább abban látjuk