Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
hall Trustöt képviselő Sainsburynek, hogy gondolkozzék egy, a Rothschildékkal folytatandó, lehetőség szerint gyors baráti beszélgetés tanácsos volta felől, hogy ezáltal még a lehetőségét is elkerüljék a velük vagy igen befolyásos barátaikkal való súrlódásnak. A villamosítási terv nyilvánvalóan magában rejt olyan kérdéseket, amelyek erősen megközelítik azt a pontot, ahol a Népszövetség Jóvátételi Bizottságát is be kellene vonni. A magam részéről a Jóvátételi Bizottság vagy a Népszövetség tájékoztatását nem látom fontosabbnak, mint annak megállapítását, hogy a felajánlott londoni kibocsátás a magyar kormány és a Rothschildok között kötött szerződés érdekkörébe esik. Minthogy azonban oly sok kényes kérdés fonódik itt egybe, továbbá lényeges a vezető londoni bankárok között felmerülő nézeteltérések elhárítása, nagyon hasznos volna, s hálás lennék, ha báró Rubidó-Zichyn keresztül táviratilag tájékoztatva lennék 0 az ez üggyel kapcsolatos bármilyen fejlemény felől. A jelek szerint szép számmal vannak Magyarországon, akik igyekeznek önnek e szerződéssel kapcsolatos célkitűzéseit félremagyarázni, 6 és nem haboznak zavart kelteni Londonban, mert valószínűleg úgy gondolják, hogy itt többet tudnak ártani, mint Magyarországon. Ha nem tudom, hogy állnak a dolgok Budapesten, nehezen tudok fellépni az ilyen támadások ellen. Remélem, a terv az ön tökéletes megelégedésére fog megvalósulni. Úgy gondolom, itt általában helyeslik, különösen, hogy Niemeyer felhatalmazott annak közlésére, hogy nincs kifogása állami (public) kibocsátás ellen. Természetszerűleg kell lennie bizonyos ésszerű időközöknek egy ilyen állami kibocsátás és a londoni piacon Budapest város számára, ipari vagy egyéb magyar célokra történő kibocsátás között/ Ha egyszer az angol tőkés a fejébe veszi, hogy Magyarország túl sok kölcsönt vesz fel, Magyarország minden tiszteletre méltó erőfeszítése sem tudná megakadályozni hitelének leromlását. Talán túlságosan aggodalmaskodó vagyok e tekintetben, ez azonban a szeretetből és abból a nagy elismerésből fakad, amit ön már eddig is kivívott. Őszintén tisztelő híve William Goode B\2—7927—357. — Gépelt, angol nyelvű tisztázat, a levélíró aláírásával. A levélpapír fejléce: „TELEPHONÉ, PARK 1026. — 49. WESTBOURNE GARDENS, W. 2." Bethlen a levél szövegét több helyen ceruzával aláhúzta, ezeket jegyzetben közöljük. A levélpapír első oldalának felső szélére Bethlen ceruzával a következő utasítást írta: „válasz: Bpest kölcsöne lesz korábban elhelyezendő mint a Whitehall-féle kölcsön, amelynek felhasználása 3 év alatt terveztetvén későbbre maradhat, és valószínűleg csak fokozatosan lesz elhelyezendő. — Államgaranciáról nincs szó." Alatta tintával írva a következő szöveg olvasható: „A táviratszöveg lefordítását angolra és annak elküldését a Pénzügyminisztérium végezte. (Dr. Hajós László min. tan.) 1927. III. 1-én Kassay" 1927. március 2-án Goode táviratilag értesítette Bethlent, hogy a Whitehall Trust nem gördít akadályt Budapest kölcsöne útjába. Sir Ottó Ernst Niemeyer a Bank of England tanácsának tagja, majd igazgatója. d E mellékmondat eddig terjedő részét Bethlen ceruzával aláhúzta. e A mondat eddig terjedő részét Bethlen ceruzával aláhúzta. r Bethlen az egész mondatot fekete ceruzával aláhúzta.
