Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

A FRANKHAMISÍTÁSI ÜGY

ezek szerint úgy a tanárság és a tanítóság, úgy látszik távol áll a szóban forgó mozgalomtól. Egyébként a vizsgálatot Pest vármegye főispánja és az illetékes tankerületi kir. főigazgatók és kir. tanfelügyelők igénybevételével tovább folytatom. Őszinte tisztelettel vagyok igaz híved: Klebelsberg B/l—1926—37. — Gépelt tisztázat, a levélíró aláírásával. A levélpapír fejléce: lila nyomással a Magyar Királyság középcímere s körülötte a „M. KIR. VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTER" felirat. Hegymegi Kiss Pál dr., először vármegyei, majd minisztériumi tisztviselő, 1919 szeptemberében a Belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, 1921 januárjától az ellenzéki Rassay-féle Függetlenségi Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt egyik vezetője, 1922-től képviselő. Meskó Zoltán jobboldali agrárpolitikus, 1918-ban Baja főispánja, részt vett a szegedi ellenforradalmi mozgalmakban. 1919-ben a Nagyatádi Szabó-féle Kisgazdapárt egyik vezetője, majd az Egységes Párt tagja. 1922-ben kilépett a pártból és évekig pártonkívüli volt. 1932-ben ő alakította meg Magyarországon az első nyilaspártot. 82 1926. május 14. BETHLEN ISTVÁN GRÓF LEVELE PURGLY EMILHEZ, CSANÁD VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁHOZ A DRÓZDY-FÉLE FÖLDMŰVES- ÉS MUNKÁSPÁRT SZERVEZKEDÉSÉNEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE ÜGYÉBEN Szigorúan bizalmas! Tisztelt Barátom! Feltétlenül megbízható helyről bizalmasan tájékoztattak a nemzetgyűlésen Drózdy Győző, Dénes István és Cserti József nemzetgyűlési képviselők által képviselt ún. Magyarországi Földműves- és Munkáspártnak utóbbi időben különösen megélénkült szervezkedési tevékenységéről. Nevezett párt múlt hó 8-án tartott központi pártvezetőségi ülésén úgy határozott, hogy a tavasz és nyár folyamán az ország különböző részeiben gyűléseket rendez oly célból, hogy azokon az ország földműves népességét ügyüknek megnyerjék és vidéki pártközpontokba beszervezzék. Említett forrásból jelentést is kaptam arról, hogy Drózdyék Zala vármegyében, Csanád és Békés vármegyékben agitációs működésüket már megkezdték, és ezen vármegyék egyes községeiben sikerült is nekik az ott lakó földműveseket pártjuknak megnyerni. A kormányzatodra bízott Csanád vármegyére vonatkozóan a következőket jelentették: „Csanád megyében Kaszaperújtelepen is megalakult a pártszervezet. Elnök és pártvezetőségi tagok itt Gulyás János, Elekes János és Kovács János. Folyó évi március hó 28-án tartotta meg a párt első megyei értekezletét. A pártszervezeti szabályzat értelmében ugyanis az egy megyébe tartozó községi szervezetek vezetősége »megyei szervezetet« alkot, és ezeknek szintén minden hónapban össze kell jönni. Ezt a tervet idáig nem hajtották végre pénzhiány miatt. Március 28-án