Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1931-ES KÖLCSÖN

dését is vészjelnek tekintve — igyekeznék mgőrizni a helyes arányt a leszámítolás és a külföldi kölcsönfelvétel között. Azonfelül, hogy saját készlethelyzetét útmutatóul használja, a banknak szerintem arra is törekednie kellene, hogy megbízható statisz­tikai változásmutatókat szerezzen be Magyarország termelésének és kereskedelmének fizikai mennyiségéről, hogy ezáltal valamelyest tájékozva legyen, milyen mennyiségű pénzre van az országnak szüksége. Bj2—1925—570. — Gépelt, angol nyelvű, aláírás nélküli tisztázat. Az emlékirat előlapján a következő szöveg olvasható: „Allyn Young: Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete. Budapest, 1925. augusztus 24." Az iratok között megtalálható Maurice Frère belga pénzember feljegyzése is. Bevezetőben meg­állapította, hogy a magyar gazdasági élet a jelen pillanatban bizonyos egyensúlyi állapotba került, és hogy „ezt az egyensúlyt egyrészt a költségvetési deficit eltűnése, másrészt a pénz immár több mint egy éve tartó stabilizálódása jellemzi, továbbá az, hogy a Jegybank jelentékeny arany- és valuta­mennyiséget halmozott fel". A költségvetési helyzetet elemezve megállapította, hogy az 1924/25. költségvetési évben az adók — a monopóliumokat nem számítva — 463 millió aranykoronát tettek ki, ebből 90 millió az egyenes adó. E bevételek lakosonként 11 arany korona egyenes és 45 fogyasztási, 56 aranykorona teljes adóter­het képviselnek. Összevetve ezt az 1913. évi állapottal, amikor az adóteher 36,5 aranykorona volt (ebből 12 aranykorona az egyenes és 24,5 a fogyasztási adó), megállapította, hogy az adóterhek 65%­kal emelkedtek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a „Magyarországon behajtott adók 4/5-e fogyasz­tási adó, s az állami jövedelmek kb. 70%-a ezekből a fogyasztási adókból származik". Ugyanakkor utalt arra is, hogy más európai országokhoz képest „Magyarország messze azok között van, amelyek a legkevesebb terhet viselik". Az ország gazdasági helyzetét vizsgálva az ország mezőgazdasági jellegével magyarázta, hogy a „munkanélküliek összlétszáma a stabilizáció kezdete óta csak igen kisszerű változást mutatott", összefoglalóan ismertette az ország gazdasági helyzetét kedvezően befolyásoló tényezőket, itt is utalt arra, hogy az ország mezőgazdasági jellege következtében a válság nem éreztette annyira a hatá­sát, mint az ipari országokban. A gyáripari termékek Magyarország összexportjának csak 14,35%-át, míg ugyanezek a termékek az import teljes értékének 48,07%-át tették ki. Az ipari termékek kivitele tehát jelentéktelen szerepet játszik az ország külkapcsolataiban. Nagy gondot fordított Frère arra, hogy a vámvédelem feloldásának és a szomszédos országokkal való intenzívebb kereskedelmi kap­csolat kialakításának a szükségességét megvilágítsa. Végül a korona stabilizációjának az eredmé­nyeit elemezte. Allyn A. Young amerikai közgazdasági professzor, gazdasági tanácsadója a párizsi békekonferen­cia amerikai delegációjának (1919), a Népszövetség Gazdasági Tanácskozó Bizottságának tagja. Fellner Frigyes főleg nemzeti jövedelem-számításokkal foglalkozó magyar közgazdász, egyetemi tanár. 63 New York, 1925. október 21. JAMES SPEYER TÁVIRATA BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ A VÁROSI KÖLCSÖNAKCIÓ BEFEJEZÉSÉRŐL Távirat = Lco = Gróf Bethlen István, Budapest New York, 2047 61, — cial örömmel értesítem, hogy ma felvettük az utolsó 2 l / 2 milliót abból a 10 milliós városi kölcsönkibocsátásból, ami, reméljük, most már a központi jelzálogbank

Next

/
Oldalképek
Tartalom