Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1922-ES VÁLASZTÁSOK
ment ki Csehszlovákiába. Újabban 41 munkás készül Csehszlovákiába, kik közül 40 nyugdíjjogosult. Ezenkívül mintegy 40 fő Romániába akar kivándorolni. Az eddig Csehszlovákiába kivándorolt és kivándorolni akaró egyének közül összesen 31 fő nem kért optálást, a többinek magyar állampolgársága igazolva volt, sőt van olyan is, akinek saját nevén vagy apja nevén háza is van. A kivándorlást a cseh követségi titkár is elősegítette, aki kint járt a vasgyárban. Ezen kivándorlási folyamattal kapcsolatban az a gyanú is felmerült, hogy valószínűleg azért csábítják ki a munkásokat, hogy esetleg a franciák segítségére a Ruhr-vidékre kényszerítsék őket. A kivándorlással kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a csehek csak szociáldemokrata munkásokat fogadnak el, mely körülményt tagsági jeggyel igazolni is kell. Ennek tulajdonítható, hogy a keresztényszocialista szakszervezetekből kilépett és a szociáldemokrata szakszervezetbe lépett be [sic!]. Az Annavölgyből kivándorolt munkások mostanában levelükben az ottani életüket ecsetelik, kitűnő étkezésüket írják le, hogy amellett még borra is telik, szép ruhában járnak, míg idehaza még kenyérre sem telt. Hogy a csábítás hathatósabb legyen, ösmerőseiknek beutazási engedélyeket is küldenek. Tatán mint új tünet jelentkezik a Franciaországba való kivándorlás. Rövid idő előtt 10 munkás vándorolt ki, valamennyi a szakszervezet helyi csoportjának vezető embere, közöttük az elnök is. Ez a tünet most már nemcsak az ipari munkások között, hanem a környék falvainak mezőgazdasági munkásainak körében is jelentkezik, honnan már többen óhajtanak kivándorolni. Ajkán a bányamunkásság körében állítólag francia részről a legnagyobb titokban a megszállt Ruhr-vidék részére szintén bányászokat toboroznak. A perecesi munkások közül ugyancsak 40 család Selmecbánya és Aranyhida vidékére kivándorolni kényszerül. E kivándorlásra állítólag a munkásokat a cseh állam csalogatja, és előlegül 3 havi fizetést is ad, ha azután a munkások kint vannak, munkát nekik nem tudnak adni, és kiviszik őket a Ruhr-vidékre. A nehéz megélhetési viszonyok, valamint az útlevélszigorítás megszüntetése folytán rendkívüli módon megszaporodott az útlevelet kérők száma. Különösen Franciaország és Argentína felé a vas- és fémmunkások gravitálnak nagyobb számban. Komárom vidékéről naponta 60—70 kérvény érkezik be, ami annak a jele, hogy ott titkos propaganda működik. B/l—1923—340. — Gépelt, aláírás nélküli tisztázat. Az irat utolsó oldalán a következő, ismeretlen személytől származó, elmosódott ceruzajegyzet látható: „Bánó Iván r. főtan. VI. a. N. P 2 . elkergette, román invázió alatt nekik szolgált." 2 „N. P.": Nagy Pál, a honvédség főparancsnoka. „VI. a." Feltehetőleg a Honvédelmi Minisztérium VI. a. osztálya. Az ily módon rejtett magyar vezérkari főnökség hírszerző osztályára mint információs forrásra való utalás. Lásd 41/b. sz. iratot.
