Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1922-ES VÁLASZTÁSOK

pótba süllyesztik majd vissza, minek következménye a sokat emlegetett több termelés helyett az lesz, hogy a gazdák kénytelenek lesznek visszatérni a régi extenzív, állat nélküli, zsaroló gazdálkodáshoz. Nem lehet Hoyos-féle birtokosok után elindulni, kiknek tó'kéjük már békében volt, és így ipari gazdálkodást állíthattak be. Nézetem szerint a földtulajdonosoknak alig 10—15%-a van ilyen helyzetben. Áttérek most már a szintén sokat emlegetett, és szerény nézetem szerint is igen fontos „az Alföld befásításá"-ra. Elképzelhető-e, hogy az a gazda, ki beerdősítendő területéből legjobb esetben 30 év múlva lát hasznot, de búza-földadót kénytelen utána fizetni, területét befásítsa? És elképzelhető-e, méltányos-e, hogy e birtokos, meglevő erdeje után búza paritásban fizesse a földadót, mikor a békeárakhoz viszonyítva, ha a búza ára 7000 korona, az űrméter fának 3500 koronának kellene lenni, annak az irányára ma is pedig csak 1000 korona? Nem kell-e az ilyen birtokosnak tönkremennie? Nem akarlak már soká igénybe venni, hiszen az ellenvetések legnagyobb részét bizonyára hallottad már, csak még egy észrevételt bátorkodom tenni, melyet eddig még nem hallottam. Nap nap után olvassuk, hogy a gazdák gabonájukkal spekulálnak, azt nem adják el. Bár ezzel nemcsak a gazdákat lehet hibáztatni, mert a már eddig is piacra dobott gabonának egy része a bankok kezében van, mégis van ebben igazság, de az okát én nem a gazdák kapzsiságában látom, hanem a földadójavaslatban. A gazda ugyanis kénytelen most eladó terményeit négy részletben eladni, tehát körülbelül egy negyedévi adófizetési terminus idejében, mert ha most adja el mondjuk 7000 koronáért búzáját, nem tudja, hogy ehhez mikor a következő negyedévekre eső adót kell fizetnie, a búza ára nem-e lesz 10—12 000 korona? Ebből pedig, hogy a gazda így kénytelen spekulálni, a közellátás terén nagy baj lesz. Hogy az államháztartás költségvetésére, előirányzatokra előnyös-e egy ilyen bizonytalan nagyságú adóbevétel, az adótechnikai kérdés, melyhez én nem értek. Bocsáss meg kérlek, hogy ily hosszan igénybe vettem idődet. Nézetemet a pártértekezleten elő nem adhattam, újságokban cikkezni a párthűséggel összeegyeztethetőnek nem tartottam, de másrészt nem tartottam volna helyesnek, ha nézetemet előtted, mint pártvezérem előtt, kihez ma is a legnagyobb bizalommal viseltetem, eltitkoltam volna, ezért kénytelen voltam ezen módhoz folyamodni. Szívélyes üdvözlettel maradok tisztelő híved Szapáry Lajos B/l—1922—1321. — Saját kezűleg tintával írt tisztázat, a levélíró aláírásával. A nagybirtokosok érdekképviseleti szervei, az ország öt mezőgazdasági kamarája a nemzetgyűlésben előterjesztett közös, a földadó csökkentésére irányuló javaslatukat ezekben a napokban (1922. augusztus U-i keltezéssel) szintén elküldték Bethlennek. (B/3—1922—1255.) Szapáry Lajos gróf dr. nagybirtokos, 1922-ben és 1926-ban egységes párti képviselő. Hoyos Miksa gróf nagybirtokos, több mezőgazdasági érdekeltségű vállalat és szövetkezet igazgatósági tagja.