Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

meg, hogy azok ellentétben álljanak a mi törvényünk 3. §-ával. Mint jogász egészen tisztán látom, hogy törvényünk mai szövegezése mellett a hágai Cour permanent elé a siker reményével nem mehetünk. Innét van Lucien Wolffnak és a hazai zsidóságnak bizakodó hangja. A törvényt tehát majd revideálnunk kell, de nem azért, hogy a zsidó egyetemi hallgatók ezreit megint nyakára bocsássuk a nemzetnek, hanem azért, hogy bizonyos racionális enyhítéssel az intézmény lényegét megmentsük. Erre nézve meg is vannak eszméim (autonóm felvevó'bizottság az egyetemen, az értelmi képességek, az egyes tantárgyakban mutatott eló'menetel mellett a magaviselet és a testnevelés osztályzatának hangsúlyozása stb.). Mielőtt a törvényjavaslatot megfogalmaznám, ezt az exponált keresztény politikusoknak azzal a részével, akiknek diszkréciójára emberileg számítani lehet, előzően meg is beszélném. Azt hiszem azonban, hogy a választások esélyeit lényegesen rontaná, ha most a numerus clausus módosítása tekintetében egy novellát terjesztenénk be. Arra kell tehát törekednünk, hogy a Népszövetség decemberi szessziójára ez az ügy ne tűzessék ki, s ily irányban már régen írtam is Walkónak. Nem is hiszem, hogy ezt akár a hazai zsidóság, akár pedig Lucien Wolff, akit a hazai zsidóság az itteni helyzetről nagyon is részletesen informált, erőltetné, mert ez esetben a numerus claususból választási jelszó lenne, ami csak az antiszemitizmust korbácsolná fel újra, s ennek ismét a hazai zsidóság adná meg az árát. Legyen szabad tehát álláspontomat összegezni: 1. A hazai zsidóság vagy Lucien Wolff szívességének igénybevételét feltétlenül kerülendőnek tartom; amit a kormány tenni fog, annak kölcsönös egyezkedés nélkül motu proprio kell történnie. 2. A numerus claususról szóló törvénynek 3. §-a beleütközik a kisebbségi clausulákba, és így ebben a formájában állandóan fenntartható nem lesz. 3. A zsilip teljes felhúzását katasztrofálisnak tartanám, és így a diszkrét keresztény politikusoknak belevonásával oly szöveg megkonstruálását látom szükségesnek, amely genfi vagy hágai beavatkozáshoz praetextust nem ad. 4. Mindent el kell követni, hogy az ügy decemberben a Népszövetség elé ne kerüljön, hogy a választási kampányt a dolog meg ne nehezítse. 5. A revízióra csak a választások után kerülhet sor, oly időben, midőn az új országgyűlésen a választások által felkorbácsolt nyughatatlanság már elült, és mind a két oldalon bizonyos lehiggadás következett be. Kiváló tisztelettel igaz híved • Klebelsberg B/l—1926—623. — Gépelt tisztázat, a levélíró aláírásával. A levélpapír fejléce: Magyarország középcímere s körülötte a következő felirat: „M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTERIUM, MINISTER." Hegedűs Lóránt bankigazgató, 1905-ben a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) igazgatója, 1919-től a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) elnöke, 1920. decembertől 1921 szeptemberéig pénzügyminiszter.