"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)

Katalógus

IV. A szász nemzet

24. Bethlen Gábor levele a szászok egyetemének segesvári gyűléséhez (1613)

„Atyai igaz jó akarattal való kegyelmességünkre kegyelmetektől elsőben Istennek tartozó haladást [szorgoskodást], minekünk ennyi időtől fogván szomorú ínségből megszabadítótoknak minden hűséggel való engedelmességet várnánk [...] És noha fejedelmi levelünkben ezt így írnunk talán nem illenék, de ez mint ti is okot attok írástokban, mi köztünk és Bathori közöt Szeben állapotjárói nem különben forog az kegyelmetek dolga, mint az erkölcsös gyermeké, mikor étellel kínálják, haragjában el nem veszi, és mikor ő is kérné, nem adják. Ez előtt [ti. Báthory Gábor idején] igen kérte Szebent kegyelmetek, nem adták, most, mikor adnák, nem veszi." Bethlen Gábor értetlenül szemléli a szászok vonakodását, hogy Szeben visszaadása ellenére bizalmatlanok vele szemben.

Jelzet: MNL OL F 12 V./2. Bethlen Gábor politikai levelei. No. 2. - Másolat protocollum töredékből, a szöveg vége és a keltezés hiányzik, mérete: 21,7*32,3 cm.

25. A szász universitas céheinek artikulusai - köztük a nemesfémekkel és drágakövekkel foglalkozók

Fagaras, 1615. február 10.

Bethlen Gábor Meggyes szász szék bírájának, Kolosvári Péternek; esküdtjének, Krugh Pálnak és a céhek mestereinek kérésére átírja és megerősíti a szász universitas városaiban működő céhek általános (német nyelvű) szabályzatát, amit pergamenre írtak és a város piros viaszba nyomott pecsétjével az alsó szélén megerősítettek Szebenben, 1589. május 13-án. Jelzet: MNL OL F 1 VIII. Liber Regius Gabrielis Bethlen föl. 20r-23r. - Királyi könyvi bejegyzés. Anyaga papír, 19. századi papírkötésben. 22v-23r, mérete: 21,5/41*31 cm.

26. Szászok helyére települő románok.

Gyulafehérvár, 1628. július 24.

Bethlen Gábor - öccsének, (Bethlen István) Erdély kormányzójának kérésére - megparancsolja Debreczeni Tamásnak, az erdélyi fiskális javak prefektusának, a tizedek bérlőjének és Szárási Mátyás albérlőnek, hogy Cheiti István özvegyének, Barabási Erzsébet asszonynak szállítsák le a Kolozs megyei Péntek nevű falva után fizetendő bérleti díját harminckilencről húsz forintra. Az engedményt az indokolja, hogy „az élőt szászságh lakván és boros hely lévén, de az elmúlt háború üdőkben az szászságh onnat kipusztulván most csak oláhság lakja".

Jelzet: MNL OL R 298 II. sorozat - 1. tétel - 1628 - No. 1. - Eredeti, anyaga (restaurált) papír, pa- pírfelzetes szöveg alá nyomott pecsét, mérete: 30*20,5 cm.

27. Szék mezőváros és a sóbánya eladományozása késmárki Thököly Miklósnak

Szeben, 1613. december 11.

A só lelőhelyek kezdettől királyi birtokok voltak, a bányászat és elosztás pedig királyi monopólium. A bányászfalvak többsége királyi kiváltságot nyert és szabad közösségekké alakult vagy kamarai tulajdonba került. A sóbányászokat a régi magyar nyelvhasználat sóvágó névvel illette, akik Erdélyben és Máramarosban mindig magyarok voltak. A sóvágók bizonyos önkormányzattal rendelkeztek, legtöbb helyen maguk által választott bírájuk, aknabírájuk és dékánjuk volt. E jogaikat általában a 15. században kapott királyi kiváltságlevelek alapján gyakorolhatták. Bethlen Gábor az elődje, Báthory Gábor által 16 000 magyar forintért elzálogosított Szék mezővárost a hozzá tartozó Zekelay birtokkal és a sóbányával együtt késmárki Thököly Miklósnak adja többek között a Mihály vajda elleni hadjáratban szerzett érdemeiért.

Jelzet: MNL OL F 1 VII. Liber Regius Gabrielis Bethlen pag. 62-63. - Királyi könyvi másolat, mérete: 42,5*31,5 cm.