"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Dominkovits Péter - H. Németh István: Bethlen Gábor 1619-1621. évi hadjárata és Sopron
48 Dominkovits Péter - H. Németh István 1620. október 10-én Nagycenken, 11-én Sopronban (valószínű a „Ziegel-dűlőben) táborozott, majd Széleskút irányába vonult tovább. Az erőviszonyok hullámzása közepette, 1621. január 9-11. között, megdöbbentő és egyben elrémítő megtorlással találkozhattak a térség lakói: Csepreget, a Bethlen-hű Nádasdy Pál virágzó mezővárosát, a vármegye evangélikusainak egyik kulturális centrumát, az előző év végén biztossá kinevezett Esterházy Miklós és Rambato Collalto katonái kegyetlen mészárlással dúlták, égették fel.57 Cseppet sem csodálható, ha ezek után, a császári, királyi seregek 1621 tavaszán kibontakozó ellentámadása során 1621 májusában Rambato Collato seregei előtt a Lackner Kristóf vezette városi követség meghódolt, a május 10-ei kapcsolatfelvétel és a 18-ai megállapodás során a világi és egyházi szféra tárgyalásai során a város vezetése arra törekedett, hogy biztosíthassa mind a város, mind lakossága megmaradását és biztonságát. Sopron Rambato Collatóval szemben 20 000 Ft-tal, 2000 akó borral váltotta meg magát, ugyanakkor a generális biztosította a város nyugalmát.58 A hatalmi átrendeződéssel a katolikus egyház igyekezett elvesztett pozícióit visszaszerezni és megerősíteni,59 miképpen a legfőbb rebellisek (főúri familiárisok, vármegyei tisztviselők), így Sopron városi javainak elkobzása is megkezdődött és még az ősz során is tartott (így pl. 1621. szeptember 18-án a pápai Csői Gergely soproni házát Balogh János kapta meg.)60 61 A térségben kialakult hangulatot érzékeltetheti az a gúny vers, és annak a terjedése, amit Lifranovith Gáspár 1621. november 11-én a Nádasdy Pál földesurasága alatti kapui várból kelt levelében juttatott el Révai Ferenchez. Kísérőlevelében nem csak Nádasdy, Batthyány II. Ferenc katonáinak hadmozdulatairól, a Kőszeg alatti harcokról, a pestis terjedéséről számolt be, de az oszmán segédhadak növekvő rabszerzéséről írva a békében reménykedett: „ Úr Isten, lenne meg az jó békessíg, mert ha meg nem leszen, töröké leszen Magyarország bizony". 61 A hosszú gúnyvers az alábbi sorokkal emlékezik meg a kor Sopronáról: „Sopron városa is már régen irtózik, Hitetlensignek füstit ük is érzik. Kinek jutalmát revid nap elvisziok. Pirulhat orczátok a meggondoljátok, Flogy a császár ellen latrok támadtatok Semmiért prédával meggazdagittatok Több sok lator hajdút magatok tártátok.. 57 Sági Ferenc: Csepreg feldúlása 1621-ben. Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk. Dénes József. Csepreg, 1996. 149-181. 58 Mollay Károly: Sopron vármegye vázlatos története. I. m. 81. 59 Lásd Lépes Bálint 1621. május 16-ai levelét (MNL GyMSM SL SVL, Lad. L. fase. I. No. 53.); Bán János: Sopron újkori egyháztörténete. Sopron, 1939.150-151. 60 MNL GyMSM SL SVL Lad. XL et L. fasc. 2. No. 60., a Csallóközi táborból Esterházy Miklós, 1621. szeptember 18. 61 Levelét közli Szilágyi Sándor: Gúnyirat Bethlen Gábor idejéből. Századok, 8. évf. 1875. 386.
