"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Dominkovits Péter - H. Németh István: Bethlen Gábor 1619-1621. évi hadjárata és Sopron
44 Dominkovits Péter - H. Németh István H !•! 1^1 források szerint 1200 huszár, az egykorú elszámolások alapján 1500 katona maradt a városban.34 A Payr krónika kiemelte, a fejedelem hadai mind a belvárosban, mind a külvárosban senki javaiban nem tettek kárt, ugyanakkor a krónikás a bejövő seregben törököket is vélt felfedezni.35 Az ünnepélyes fogadásban részesült Bethlen két éjszakát és egy napot töltött a városban. Szinte egyértelmű, a város ezt követően a helyi politikai elit két tapasztalt tagját, az 1598-1601,1603-1605,1609-1611 között polgármesterséget is viselt Szentbertalani Menyhértet és Stainer/Steiner Jakab belső tanácsost diétái követekké választotta. Hűség - sérelmek - félelmek, avagy a városi érdekek védelme Bár a seregével Sopronba is bevonuló fejedelem önmagában is magyarázatot adhat a város Bethlen pártjára állásáról, az egyszerű megfélemlítettségnél mégis összetettebb magyarázatok merültek fel. Míg ezt a 19. század végi történetkutatás a protestáns fejedelem iránti szimpátiával magyarázta,36 a 20. század első felében ezt kiegészítette a vallásszabadság biztosítása, a protestáns közösségi gondolat.37 A 20. század végi kutatás a további forrásfeltárások, elemzések szükségességére, illetve a város Bethlen 1619-1620. évi országgyűlésén konkrétan megfogalmazott sérelmeire mutatott rá. A város követei, Szentbertalani és Stainer, hat pontba foglalva tolmácsolták Sopron sérelmeit. Legfőbb az evangélikus szabad vallásgyakorlat és templomhasználat ügye volt, amit a bécsi béke (1606) biztosított, és bár az fennállt, de az evangélikus városvezetőség a megváltozott politikai környezetben féltette jogait. A soproni küldöttek kifejtették, hogy a katolikus egyházi főrendek folyamatosan fenyegetik jogaikat. Gyakorlati tapasztalatként Náprágy Demeter győri püspök (1606-1619) időszakát, a Szent Mihály-templom használatát illető konfliktusokat hozták fel. Minthogy a város lakossága ekkor döntően evangélikus volt, a város magisztrátusa a nagyszámú katolikus beneficium jelentős részét az evangélikus prédikátorok (négy német, egy magyar), illetve az iskola fenntartására kívánta felhasználni, ami újabb konfliktusokhoz vezetett. Bár a követek II. Miksa (1564-1576) és I. Rudolf városnak nyújtott kedvezéseire is hivatkoztak, az ügy hátterében egyértelműen a város kegyúri jogai gyakorlásának kiterjesztése állt az evangélikus gyülekezet és a frissen szóba került gimnázium érdekében. Mindez szervesen összekapcsolódhat az 1613-tól többször is polgármesteri hivatalt viselt Lackner Kristóf törekvésével, amelynek kapcsán a város az evangélikus rendek támaszához, Thurzó Imréhez is írt. Az előzőekhez képest kisebb horderejűnek tűnik a város egyik jobbágyfalujában, Bánfalván található, a 16. század eleji oszmán hadjáratok óta (1529) elhagyatott pálos kolostor ügye. Az újjáépítés az 1610-es évektől megkezdődött, de a város sérelmezte, hogy a rend fogadó és kocsmaszerű épületekkel látja el azt, amely megítélésük szerint ellenséges személyek menhelyéül szolgálhat. A követek általános panaszként említették a magas adókat, valamint a soproni kereskedők számára sérelmes nezsideri vámot.38 34 MNL GyMSM SL SVL IV. A. 1003. a. Sopron város tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek (Rathspro- tokoll) 31. köt. 1618-1619. 292.; Ráth Károly: Bethlen Gábor 1619-1621-dik évi táborszállásai. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, II. köt. Győr, 1863. 258. 35 Heimler Károly: Payr György és Payr Mihály krónikája 1584-1700. Soproni Krónikák, 2. Sopron, 1942. 14. 36 Nagy Imre: Sopron múltja. I. m. 64. 37 Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. 1. köt. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni or- szággyűlésig. Sopron, 1917. 257-276. 38 Szende Katalin: Sopron város sérelmei az 1619-20-as országgyűlésen. Soproni Szemle, 45. évf. 1991. 242-248.; További elemzést kíván a soproni követek szerepe, lásd pl. jelentéseiket a béketárgyalásokról: MNL GyMSM SL SVL Lad. XIX. et T. fasc. 3. No. 134. (Pozsony, 1620. január 13.) Ugyanezen a napon hasonlóképpen a béke reményéről ír Csehy Miklós óvári kapitány is: uo. Lad. VI. et F. fasc. 6. No. 286. A diéta lezárulására, az arti- kulusok megküldésére Péchy Simon kancellár levele: Lad. VI. et F. fasc. 6. No. 265. (Pozsony, 1620. január 19.)
