"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Dominkovits Péter - H. Németh István: Bethlen Gábor 1619-1621. évi hadjárata és Sopron
42 Dominkovits Péter - H. Németh István ►I14»114»| M 1^1 |4»l |4»| h»l MN |4»| H »I l«»l M»l l«»| |»N l-W !•! MN !•! |4»I M 1^1 MN M»l |4»| !•! MN M |4»| l«»l l»| |-»| H tek katolikusok is a belső tanácsba. A pozsonyi városi tanácsra hárult nyomás 1638-ig zajlott, aminek eredményeként a belső tanács fele a katolikusok közül került ki, és egyszer a pozsonyi bíró is katolikus volt.24 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjáratai ebben a politikai légkörben folytak le, és ez a politikai háttér szabta meg a szabad királyi városok, köztük Sopron reakcióit. Láthattuk, hogy ezek a jelenségek egy új államigazgatási gyakorlat, új várospolitika csíráit mutatják. Ekkor még jelentős konkrét intézkedésekre a magyarországi szabad királyi városok ellen nem került sor, amit a Magyar Királyság és a bécsi udvar közötti kompromisszum eredményének tekinthetünk. A 17. század elejétől észlelhető újabb állami/uralkodói törekvések fenyegették e kompromisszum kiegyensúlyozottságát. A két fél közötti egyensúly helyrebillentését segítették elő Bethlen Gábor magyarországi hadjáratai, éppen úgy, mint negyedszázaddal később I. Rákóczi György támadása. Mindkét esetben egy külső hatalom, az oszmán félvazallusi függésben lévő Erdélyi Fejedelemségből vezetett hadjáratról van szó. Fejedelmei nagyságát mutatja, hogy - ismerve mozgásterük korlátáit - ideiglenesen ki tudtak törni alárendelt helyzetükből. Fellépésük mindkét esetben erős politikai támogatást kapott, mivel a nemzetközi szövetségben a Elabsburgok ellen vezetett hadjáratok során a magyarországi rendek ki tudták használni politikai támogatásukat. A rendek és a bécsi udvar közötti kompromisszum ennek következtében tudott a 17. század végéig helyrebillenni. A királyhű Sopron és Bethlen A 16-17. századi Sopron szabad királyi város nem csak a Magyar Királyság fennmaradt középkori városhálózatának az egyik meghatározó központja volt, hanem a regionális és a távolsági borkereskedelem meghatározó szereplőjű városa, egyben kézműipari, kereskedelmi, kulturális centrum is. E tényezők mellett a vizsgált korszakban korlátozott védelmi, hadászati, hadellátási feladatrendszerrel is rendelkezett. A város egyben a Magyarországon létrejövő Habsburg hatalom egyik korai támasza is volt. A Béccsel, az osztrák örökös tartományokkal intenzív és differenciált kapcsolatban álló nyugat-dunántúli Sopron 1526 után Mária királyné segítségével I. Ferdinánd hatalmi bázisának egyik meghatározó támasza lett. A 16. század végi felekezeti konfliktusok ellenére 1605-ben a város nem hódolt meg Némethi/ Gergely, Bocskai István erdélyi fejedelem hajdúkapitányának seregei előtt. Több, a külvárost elpusztító ostromot kiállva mindvégig az uralkodó, I. Rudolf király (1576-1608) hűségén maradt. Szerep- vállalása, uralkodó iránti hűsége már a kortársak számára is szimbolikus jelentőségű volt. Kiemelkedő városvezetői elitje (Lackner Kristóf, Szentbertalany Menyhért, Stainer Jakab stb.) később ezt a helyzetet igyekezett városa javára kihasználni. A 16. század derekára Sopronnak egy, döntően a Fertő térségében elhelyezkedő, nyolc jobbágyközségből álló városuradalma alakult ki, mely révén az országrendiséggel rendelkező város Sopron vármegye birtokos társadalmának is fontos tagja volt. A 17. század első harmadának végén mintegy 4000 fő lakosú Sopron,25 a harmincéves háború cseh-pfalzi szakaszába beavatkozó Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, 1619-1621. évi hadjárata alkalmával, korábbi tradíciói ellenére, 1619. november végén a fejedelem oldalára állt. 1621. májusi visszafoglalásáig a választott magyar király (1620-1621) címét is megszerző erdélyi fejedelem dunántúli hadmozgásainak egyik kiinduló pontja, hadellátásának bázisa lett. 24 Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a Magyar Kamara a XVII. században. Levéltári Közlemények, 24. évf. 1946. 209-267., 243-244., 248. Az adóösszeírások alapján készült számításra Granasztói György: Becslés Sopron XVI-XVII. századi lélek- számára. Történelmi Szemle, 13. évf. 1970. 314. 25
