"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Dominkovits Péter - H. Németh István: Bethlen Gábor 1619-1621. évi hadjárata és Sopron
40 Dominkovits Péter - H. Németh István >| |_>| 1-0»! |«»| |«»| W |4»| |4»| |«»| l«»l |«fr | |«»| I-4M-I |«»| |-»| |-_! I'M IMI |M| |«| |M| |M| H ►I IMI IMI Imí IMI IMI |M| IMI |*| |m| IMI n »ll«»l IMI IMI IMI I►I IMI WWI^IW 1623 első negyedében végre kellett hajtani.15 A következő leértékelésre igen hamar, immáron a magyarországi „Kipper und Wipper" korszak végét jelző intézkedésként 1625-ben került sor, amikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem sürgetésére II. Ferdinánd is jó minőségű érmék veretésére szánta el magát. Az öt latos pénz verését 1625 nyarán, a soproni országgyűlésen megjelent rendek szintén helyeselték és elrendelték a régi garas, valamint a lengyel polturák- nak tekintett külföldi veretű aprópénzek bevonását.16 A városok követei ugyanezen a diétán erősen panaszkodtak az őket (immáron két év alatt) ért károk miatt, de a jó pénzalapú pénz- forgalom eléréséhez szükséges új intézkedéseket nem lehetett és hosszú távon nem is volt érdemes megváltoztatni.17 A financiális nehézségek mellett az egyre központosuló kormányzat számára egyértelmű volt, hogy a kialakítandó politikai gyakorlatnak az egyvallású állam kialakítását kell megcéloznia. Ebben az uralkodó vallási meggyőződése is szerepet játszott, de ez egyben európai tendencia is volt. A központosuló, abszolutista jellegű államigazgatási gyakorlat egyik legmeghatározóbb jellemzője ugyanis a konfesszionalizmus, azaz az uralkodó autarker jellegű fennhatósága a vallás és az egyház felett is. E fennhatóság az egyre szélesebb körű hatáskörrel funkcionáló államigazgatás révén valósult meg, melynek központi elemét az „egy ál- lam-egy vallás" teóriája alkotja. E törekvés Európa többi államához hasonlóan a Habsburg kormányzat által a cseh és osztrák örökös tartományokban képviselt valláspolitikába is beleillik. A Habsburg kormányzat rekatolizációra törekvő intézkedései azonban a 17. század utolsó harmadáig csak közvetett módon érintették a Magyar Királyság szabad királyi városait. Ezzel szemben az osztrák tartományokban (főként Alsó- és Felső-Ausztriában valamint Stájerországban) már a század első negyedétől igen erős, az erőszakos kitelepítésektől és áttérítésektől sem mentes ellen- reformáció vette kezdetét. Az osztrák tartományok mindegyikében kimutatható, hogy a városi tisztújításokon megjelentek az uralkodó által kinevezett biztosok, eleinte azért, hogy a megválasztott városi tisztviselőktől „kivegyék" a hűségesküt (Eidkommissar). A biztosok szerepe a 16-17. század fordulóján, illetve kis szünetet követően a 17. század első negyedétől megváltozott: elsődleges szerepük az lett, hogy a város tisztújítását befolyásolják és a várost ellenőrizzék (Wahlkommissar).18 Az osztrák tartományokban ekkor vette kezdetét a városokban élő reformátusok és evangélikusok erőszakos üldözése, majd ezt követően kényszerkitelepítésük. Általános tendenciának tekinthető, hogy a monarchián belül közvetlenebb módon kormányzott tartományokban (tekinthetjük a monarchia törzstartományainak is) egységesen kiadott rendelkezések szerint 1624-ben a római katolikusokon kívül megtiltották minden más felekezet számára azt, hogy e tartományokban élhessenek. A rendelkezések értelmében az alsó-ausztriai evangélikus és református lakosságnak éppen úgy konvertálnia vagy távoznia kellett, mint a Cseh Királyságban élő reformált vallásúaknak vagy utraquistáknak.19 A kényszerrel kitelepített lakosság egy része a német tartományokba vándorolt ki. Az osztrák tartományokból elüldözöttek másik része éppen a Magyar Királyság németnyelvű váro15 Sopronra lásd Gyöngyössy Márton: Nyugat-Magyarország kora újkori pénzforgalma. Soproni Szemle, 58. évf. 2004. 329-352. 16 Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár, 1945. 43-47.; Mráz [Zimányi] Vera: Bethlen Gábor gazdaság- politikája, Századok, 87. évf. 1955. 512-564., 542. 17 H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika. I. m. 2. köt. 113-124. 18 Brunner, Otto: Städtische Selbstregierung und neuzeitlicher Verwaltungsstaat in Österreich. Österreichische Zeitschrift für öffentliches Recht 6.1955. 221-249. 19 Herzig, Arno: Der Zwang zum wahren Glauben.: Rekatholisierung vom 16. bis zum 18. Jahrhundert. Göttingen, 2000; Mikulec, Jiri: Die staatlichen Behörden und das Problem der konfessionellen Emigration aus Böhmen nach dem Jahr 1620. Glaubensflüchtlinge. Ursachen, Formen und Auswirkungen frühneuzeitlicher Konfessionsmigration in Europa. Berlin, 2008. 165-186.
