Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE A Központi Statisztikai Hivatal Levéltárába először az Országos jCözségi Törzskönyvbizottságnak a mai Magyarországra vonatkozó adatlapjai és iratai kerültek. Később-, 1976-ban vettük át az Országos Levéltártól a történelmi Magyarország megyéire vonatkozó bizottsági anyagot. Az iratokat nem olvasztottuk egybe. A mai Magyarországra vonatkozó anyagot az ujabb iratok átvétele előtt már rendeztük, sőt mikrofilmezésük is megtörtént. A rendezés a mai közigazgatási beosztást vette figyelembe, az anyag eredetileg is ebben a rendben volt, mert ez megkönnyítette használatát. Az Országos Levéltártól átvett anyag najgy része az elcsatolt területek helységeire vonatkozik, ez is indokolta egykori rendjük meghagyását. Az irattártól átvett anyag az 1-32., az Országos Levéltártól átkért iratok pedig a 33-117. dobozban kaptak helyet. Az anyagot kiegészíti az Országos Levéltártól átvett viaszpecsétek és bélyegzőlenyoiiutok 14 dobozra terjedő gyűjteménye.a 118-131. számú dobozban. Az anyagról mikrofilm is készült, amelyek az 1869-1916., illetve az 1936-203C. számú jelzet alatt találhatók. Mindkét anyagról először megyénként, azon belül járásonként készítettünk betűrendes mutatót, amelyben szerepel a helység neve, a dobozszál és az iratok lapszáma. Ezután készült el az összefoglaló mutató, amelyben Magyarországnak mintegy 12 000 helysége szerepel. Rovatai: a helység, a megye és a járás neve, a-dobozszám és az iratok lapszáma. A mutatóban szerepel a Törzskönyvbizottság történetére vonatkozó ülésjegyzőkönyvek és egyéb iratok anyaga is. Kiadványunk célja, hogy a Bizottság terjedelmes anyagában könnyen tájékozódjunk, s a kutatók azonnal megállapíthassák, találnak-e a keresett helységről iratokat. A közreadott anyag az Összefoglaló mutatót tartalmazza, 6 Az országos községi 41