Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

+ Mivel az Országos Községi Törzskönyvbizottság a Magyarországon található összes helység és külterületi lakott hely nevét revizió alá -"ette, szükségessé vált a helységek bélyegzőinek, pecsétnyomóinak módosítása, átalakítása is. A Törzskönyvbizottság elképzelése az volt, hogy az ország egész területén egységes formájú, azonos anyagból készült bélyegzőket használjanak. Unnék érdekében a Bizottság: a költségvetésben megállapított összeg terhére valamennyit központilag kívánta elkészíttetni, Egységesítésük akkor vált időszerűvé, amikor a vármegyei adatok végleg elkészültek, A javaslatok elbírálásával, a helyes gyakorlat kialakításával a végrehajtó bizottság foglalkozott. A legmegfelelőbb forma és a legolcsóbb megoldás kiválasztása érdekében 1899, június 15-1 határidővel versenytárgyalást Írtak ki. A bélyegzőkre és pecsétnyomókra beérkező javaslatokat elfogadhatónak találták, de mielőtt a belügyminiszternek felterjesztették volna, az Országos Posta- és Távirdagazdászati Hivatal és a* Budapest Plereskedelmi és Iparkamara véleményét kérték ki. A végrehajtó bizottság 1900. január 9-i ülésén a meghívott szakértők is részt vettek, napirenden a beérkezett bélyegzők minőségi elbírálása szerepelt. A pecsétnyomók és bélyegzők megfeleltek a kiírásnak, és a szakvélemények alapján a belügyminiszternek a vállalkozókát a következő sorrendben javasolták: a legjobb és legolcsóbb mintákat Pelsenfeld Ignác készítette, majd 3ienenstock Vilmos, Bienenstock Lipót és fia, valamint V/illers György cége következett. Ennek megfelelően elkészítésükkel az első helyen szereplő céget bizták meg. .A feltételek szerint a bélyegzőknek sárgarézből, a hazai ipar közreműködésével kellett készülniük, egységes felirattal és rajzzal. Az elkészült bélyegzőket szakértők jelenlétében a Bizottság elnöke vette át. /A cimerek történeti hűségét az Országos Levéltárban birálták el./