Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

is határja majâ egészlen sik némel partotskákat ki-Tévén. Szántó-földei jó-termők: Réttyei az Ipol-vize által nemeikor meg-nedvesittettnek: Barom élő mezeje nem igen nagy: Erde­je penig szükségéhez képest elégséges. Határos Nap-kelet fe­lül Szécsénnyel és Kovácsival: Dél-felül Farkasi Pusztával, Almással és Tsitárral: Nap-nyugot felül Drássál és Varbóval: Étzak felül penig Nagy és Kis-Kéri Pusztákkal. 13. Nagy-Zelő ez is N: Nógrád Vármegyében nem mesze Sáros Muladhoz hegyek között Dré gel-Várához 4. mér-földnyire az Iplon innend fek­szik; Határja nékie nagyobb részint Dombos és Hegyes: Szán­tó-földei középszerűek, jobb részint dombokonn, valamennyire penig Simáim is feküsznek. A Réttyeit a Palun végig folyó Patakotska Sebes esső alkalmatosságával hirtelen meg-bozgaty­tya: Barom-élő mezeje a Hegyekben Erdők között vagyon. Ha­táros Nap-kelet felül Sáros Mulyaddal, Dél felül Busával, Kis­Sztatsin és Kis-Zelővel: Nap-nyugot felül Sz. Péterrel: Étzak felül Alsó-Sztregovával és Véti Pusztával. 14. Fülek-Püspöki Ezen falu N: Nógrád Vár-megyében Dré gel-Várához Nap-kelet és Étzak között 7. mér-földnyire Karánts Hegyebül Származó Pa­tak mellett Füleken föllül Dél felé fekszik. Határja sima, a mint-is Szántó-földei meg-lehetŐssek: Réttyei a föllebb emiitett Patakok által, mellek közül egyikét Sátornak, a má­sikát penig Bénának hivják, meg-károsittattnak. Barom-élő mezeje igen kevés, mell miat Rátkai Pusztára szorulnyi kin­szerittettnek. Tűzre való Fánál egyéb Erdeje nintsen. Hatá­ros Nap-kelet felül Bénával, Dél-felül Ragotz-tzal: Nap-nyu­got felül Rádkai Pusztával: Étzak felül penig Sz: Falvai Pusz­tával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom