Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

tárral és Vadkertéi; Dél felül Horpátsal: Nap-nyugot felül Nagy-Oroszival és Vetsével: Étzak felül penig Kalade Pusztával és Baloggal. 10. Kalade Ezen Pusztátska majd jobb részrül Rétek és Erdőkbül álló: Fekvése lapos, mell okbul az Ipol-vize gyakran meg-futtya. Az egészben mivel a Patakiak Rétekbül szűkölködnek, nékiek engedtetett, mellnek-is nagy részét az Iplon tul Patak felül a Balogiak praetandállyák. 11. Vadkert Ezen Mező-Város N: Nógrád-Vármegyében Drégel Várához Napkelet felé 2. mér-földnyire esik: fekvése szép tiszta és egyenes földön vagyon, mellet-is Közép Vadkertnek hívnak, mivel az Alsó és Felső Vadkerti Puszták hozzája vannak egyesitve. Szántó-földei igen alkalmatossak, mell okra nizve-is Szépen Szántó Vadkertnek neveztetik. 1735. Esztendőben a közöttök lévő sok egyenetlenség és visza-vonyás el-távoztatásáhak okáért az egész határjok 82 és 1/4 Sessiókra föl-osztattattak, a mint külömben Simontsits György Curiájjához is annyi. Az egész földet 2. Calcaturára az előbbennyi módgyok szerint, mindenik Szomszéd Szomszédgya mellett valamint az Házak feküsznek, vannak hasitva, mindenik dűlőre 3. három hold föld, ugy hogy az egész ház hel utánn egy Vetőre 41. másikára penigleg 39. Posonyi mérőt el-vethetnek. Az Városon kivül Drégel felé egy jó rugaszkodnyira vagyon egy igen gyönyörűséges forrás, mellnek kifolása Órrozattyánál a Mohos fenekén alul Forrás-kő találtatik, mellett Május és Octóberben szoktanak ki-ásnyi, Ezen követ meg-törik ó-háj^al és ha