Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

szaporodnak. Határja nékie ippen semmi nintsen a házok után lévő kertetskéjjeken kivül /:mellekben a Dohánynak sokasságát termelik:/ mivel maga-is Drégel-falvai határban fekszik; a Drégel-Vára alatt emitt-amott lévő forrásoknak patakja, mellen hid tartatik itt folik az Ipolban. Az Uj-vári Malmot ki-vévén az ide valónak az Uraságban mássá nintsen mellben mint a köles szem oll apró és gombölü Árpa-kását készittnek: A Malomhoz menyi nehéz, a mint Szekérrel gyakran nem-is lehet, azért az idevaló Molnár nagy két Ebeit Szekerkébe fogja és ugy horgya bé rajtok a Zsákokat. • 8. Dejtár Ezen falu N: Nógrád-Vármegyében Drégel-Várához Nap-kelet felül 1. mér-földnyire sik mezőben fekszik: a mint-is a Szántó-földei elégségessek volnának ha tsak Homokkal annyira nem bővelkednének: Réttyei egy kevese alatsonyabb fekvéssel vannak, és ugyan az Ipolnak Dél-felül lévő részén: Az Erdejekkel bé-érhetik magokat. Ugyan ezen faluban szokott a Méltóságos Uraság Tiszttartójjának lakása lenni. Barom-élő mezőbül valamennyire szűkölködik: Halászottya és Rákászottya az Ipolyban ollas mint a többi Helségeknek: Határos Nap-kelet felül Sz: Lőrintzi-Pusztával, és Vad-Kertel: Dél-felül Patakkal: Nap-nyugot felül Kalade Pusztával: Étzak felül penig Ipoly-Keszivel és Nagy-Tsalamiával. 9. Patak ezen Palu N: Nemes-Vármegyében Drégelhez mint egy 3/4. mérföldnyire part között fekszik: a határja némell részint partos, mellen fekvő Szántó-földei homokossak, némel részint penig lapos, a holl vetési meg-lehetőssek. Réttyei, tsekélség: Az Erdeje nékie nem igen sokas. Határos Nap-kelet felül Déj-