Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

lebb nevezett helséghez, tsak hogy már itten az Ekével valami keveset lehet dolgozni, nagyobb részit penig a Szántó-földeknek kapákkal köll végben vinni. Makkos Erdeje kevés; de Fényőbül igen bővelkedik, mellek mind sindelnek, mind penig deszkáknak el-készittésére alkalmatossak. A Huros-madaraknak sokassága itten találtatik, nem kUlömben Tsészár»Madár, Süket-fajtai együtt: Az Őzekre és Szarvasokra való vadászot, kinek a járásban kedve telik meg-lehetős; de jó-vigyázással, mivel gyakran a Vadász Medve által meg-állittátik, találtottnak itten Szép Hejuzok-is. Határos Nap-kelet felül Koszorinnal; Dél felül Lutila és Kis-Lovtsával; Nap-nyugot felül Uj-Lehotával Étzak felül penig Krikkehájjal. 11. Koszorin, ezen helség ugyan N: Bars-Vármegyében Sz: Köröszthöz mint egy jő 1/4. mérföldnyire fekszik. Az egész határja Domb és völgy, Szántása kevés a mint erdőbül-is nem igen bővelkedik, a Réttye penig tsekélség. Határos Nap-kelet felül Szlaszkával: Dél felül Lutilával: Nap-nyugot felül Jano-Lehotával: Étzak felül penig Krikkehájjal. 12. Szlaszka, ezen falu N: Bars-Vármegyében Sz: Köröszthöz 1 1/2. Német mér-földnyire vagyon. A határja hegyek és Völgyekbül bővelkedő, az Erdeje penig valamint a föllebb jelentett helségeknek elégséges. Az ide való lakosok Tótokból állók. Határos Nap-kelet felül Kapronczával: Dél felül Lutilával, Nap-nyugot felül Koszorinnal: Étzak felül penig Krikkehájjal. 13. Kaprontza, ezen helség N: Bars-Vármegyében Sz: Köröszthöz jó 2. mér-földnyire fekszik: az egész határja merő Hegy-völgy, a mint-ie az