Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

rokon kivttl, egyéb nintsen. A Danában lévő halászottya meglehetős, a Kápolnátskájja penig mell mellett egy Remete-ház a Palan kivül az Ország-uttya mellett vagyon. Határos Nap-kelet és Dél-felül Püspökivel: Nap-nyugot felül Pő-révvel: Étzak felül penig Vereknyével. 3. Csellé ezen Falu Püspökihez 1/4« mér-földre Nap-kelet felé esik, mellnek-is felét Érseki, másik felét penig Kárneri Csellének hívnak. Szántó-földeik jók, mivel szorgalmatossak a Gazdák. Réttye és mezeje igen kevés: Erdeje azonn Uj-öntésen kivül, mellet nem régen a Duna határjókhoz öntött, semmi nintsen: Halászottya igen kevés vagyon a Dunában. Határos Nap-kelet felül Misérdivel; Dél és Nap-nyugot nem külömben Étzak felülié Püspökivel. 4« Barnák, ezen Pusztátska a Dunán innend Cseklész felé járó Ország utytya mellett vagyon, meg-ütközik a Posonyi határral: ennek a földét a viz az ulta nem igen járja, mi-ulta a Duna partyán lévő völgyek által töltettek: Szénájját a föllebb meg-nevezett helségek lakosi szokták kaszálni és bé-takarittani. NAGY-S ZOMBATI DOMÍNIUM. 1. Izbég, ezen Falu N. Nyitra-Vármegyében Nagy-Szombattul 4. mér-földnyire közel Nyitra-Várához fekszik: ennek az ő határa némelrészint igyenes, némel részint penig partossabb helen fekszik, mellhez a Kendi és Etei Puszták határjához vannak adva. Szán-