Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

Dél felül Sz. Miklósi és Farkasdi-Pusztákkal: Nap-nyugot felül Uj-várral: Étzak felül penig Bessenyővel, mell N. BarsVármegyében vagyon. 4. Kürt ezen falu N. Komárom-Vármegyében, Uj-várhoz Nap-kelet felül 2. mér-földnyire egy parton oldalast fekszik mell 1735. Esztendőben gondviseletlenség miatt tüz által nagyobb részint megemésztetett, ez oll irtóztató volt, hogy még a Earangok-is a Toronyban el-olvadtak és le-tsöpögtek. Szántó-földei és Baromélő-mezeje laposban fekszik Erdeje penig dombon és völgyekben leg-főkép Nap-kelet felül vagyon. Szüleiben meg-lehetŐs Fehér és Vörös borok teremnek, mellek a körül lévő Helségeknek Borait föllül halladgyák. A Falu mellett lévő lapos völgyben Nap-nyugot felül az esső-viz eszve gyűlvén, mellet töltéssel tartanak, ebbül nem tsak marháikat itattyák, hanem benne halakat-is tartanak: és mivel az Al-Földiek az itt lévő Ország uttyán fel-s-alá járnak, innend a Méltóságos Uraság Vendégfogadó jja a falun kívül alkalmatos helen fekszik. Határos Napkelet felül Magyar-Szügyennél és Aradi pusztával: Dél-felül Kis Uj-falu és Bátorkeszivel: Nap-nyugot felül Perbetóvel. Étzak felül penig Fürrel. 5« Martos, ezen falu dél és Nap-nyugot között Uj-várhoz egy mér-földnyire Nemes Komárom Vármegyében fekszik mellnek határja nagyobb részint laposság. Itt megütköznek áradáskor a Duna, Nyitra és Heriőd /tmellet közönségessen Z'itvának nevezőnk:/ vizei. Ezen okbul a lakosok szántásokat Halaszottal és Rákászottal szokták helre hozni. Erdeje emitt-amott lévő Fűzfákon kivül semmi nintsen. Ezen okbul nagyobb részint tsak