Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

ESZTBRGIMI DOMINUM. l.VIZI-VÁROS, ezen város ippen a Vár alatt nap-nyugot felül a Danának egy ága mellett, mellen a Méltóságos Uraság hidat szokott tartani, kiessen fekszik: a Vár ódalátul fogva az öreg Duna felül, egész Sz: Tamás Hegye felé ismét a Vár oldaláig Kü-Béstyával vagyon az ő módgya szerint bé kerítve, mellen-is két kapu találtatik, egyike Újvár, Másika penig Buda felé, mell kapukon Praesidium béli Németek és Hajdúk szoktanak vigyáznyi; ezen Bástyák és kü-kerlttés az el-mult adgya Isten utolsó kurucz háborúban igen meg-rontattak: Ezen Városon valamint VeszprémVárában egy hosszú utza megyén végig, mellre még más két Utza szolgál. A Méltóságos Uraság háza a Parochiának ellenében vagyon, ebben a Méltóságos Uraság Tiszt-tartójja szokott lakni* Az Vár oldalábul /:több heleket ki-vévén:/ az Uraság Malmánál meleg-viz forr ki, oll nagy erővel, hogy télen nyáron elegendő vize vagyon a malomnak; mell semmit nem hágy a fenekére le ülni oll erővel buzog föl: midőnn Esztergám a Török birodalma alatt lett volna, ezen hév viz volt a Basának fördő hele: mivel ezen Városban jó Pintzét a hév-viznek gőzi miatt, mell az egész Vár alatt mindenfelül találtatik, tartani nem lehet, innend az Városon kivül Sz: Tamás Hegye alatt vagyon a Méltóságos Uraság Pintzéjje. Nem külömben az Uraság Vendégfogadójja a Városon kivül Nap-nyugott felül való Szigetben vagyon fölépítve szép és alkalmatos helen, hogy Így mind a Dunán mind penig szározon utazók szállást és ételt találhossanak. 2. Szent-György, avagy Mező-Szent-György, ezen Helség mint egy Puska lüvésnyire fekszik az Esztergám várétul Nap-Kelet felül a Duna par-