Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)
Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739
MÉLTÓSÁGOS KEGYELMES HERTZEG. HERTZEGSÉGED kegyelmes parantsolattyábul az egész Esztergám! Érsekséghez tartozandó Dominiumok Helségeit meg-járván, azon sokat gondolkodtam, hogy följedzését minemű nyelven adhassam: mivel penig még-mind eddig a Helségek le-irását Magyar nyelven nem láttom, a mint-is. Magyar Geographia hogy találtossék, nem reménlem, ezenn okbul, de leg-inkább HERTZEGSÉGED kegyelmes parantsolattyának tehetségem szerint eleget tenni kívánván, az Oskola béli triviális éke s-s zónástul magamat óvann egyedül a közönséges tiszta Magyarságban foglalatoskodtam* Külső-Ország béli némell fő Monárchák azon gyönyörködnek, hogy ha mind az Ország-Törvennyei, mind penig külömb féle tudományok anyai nyelvökön foltattnak, mellben mastani XV Ludvik /:avagy-is Lajos:/ Franciái király leg-inkabb szorgalmatoskodik: Reménlem hogy a Magyarsághoz sem illetlen, mind eddig ritkán sokaktul, de Vagy elméktul kedvelt és köllemetes Mathesisnak némel tzikkelét megfontolni. És mivel nem tsak a föllebb meg-nevezett Dominiumok, hanem még azokhoz tartozandó helségek is, külömb Vármegyékben találtottnak, ezenn okbul a menynyire ki lelhetett a Nemes-Vármegyéket valamint feküsznek szélességét és hoszszaságát a Folus magassága szerint magányosInstrumentummal Trigonometrice per Sécantes et Tangentes az ő mértéke szerint föl-tévén a már bé adatott Unive/rsális Mappában, kegyelmes HERTZEGSÉGED jószágoit Ost-tsillagotskával, hogy igy mind Varosok, Faluk és Puszták, mind penig a körül lévő helségbéli Szomszédtság jobban ki tetzhessék, meg-jegyeztem, A Jő Isten, meg-nyomorodott Hazánk súlyos látogatását el-téritvén, mind en-faluknak /:már nemel-részrül végben vitt:/ magányos határját Villongó és pörös részeivel együtt, a mint
