Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

J

ELEN KÖTET kiadásával egy régi, s lelkem mélyén nagy szeretettel ápolt eszme megvalósulásának első állomásához értem. Levéltáram és más tudományos gyűjtemények anyagának felhasználásával Esterházy Miklósnak, Magyarország nádorának államiratait bocsátja közzé e mű, bevezető kritikai összefoglalással igyekezvén eleget tenni a modern történelemtudomány követelményeinek. A korszak, amelyben megdicsőült ősöm a koronás király és a nemzet között az összekötő hivatás nagy feladatait töltötte be, sok tekintetben hasonló a jelen időkhöz. Ügy érzem, hogy a szebb és boldogabb magyar jövőért folytatott szívós erőfeszítéseink közben tanulságos és hasznos olykor-olykor a múltba is visszatekintenünk, ahonnan sok reménytkeltő biztatás, követésre intő példa, állhatatos és tervszerű munkára serkentő figyelmeztetés szól hozzánk, késői utódokhoz. E kötet ilyen magasabb cél szolgálatában jelenik meg. Hiszen Esterházy Miklós nádor egész élete, — már e mű tartalmából is bebizonyíthatóan, — a nemzeté volt. Nemzete nagy hivatásának tudata hevítette