Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

X. Késmárk város címereslevele, 1463

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 78

2019.01.16. 10:26:30 egyedivé teszi a festményt. Ugyanakkor a pajzstartó angyal alakjának ikonogra�kus ábrázolása megfelel a magyarországi városi címereslevelek hagyományainak. Különösen �gyelmet keltő az az arányérzék, ahogy a diadémon lévő kereszt illeszkedik a kompozícióba: nem kap túl nagy hangsúlyt, ellentétben az egy évtizeddel korábban V. László által Kassának adományozott címermegerősítő oklevéllel, amelynek címerfestményén az angyal diadémjának keresztje kilóg a címerfestmény keretéből.379

Azt majdnem teljesen kizárhatjuk, hogy a kancellárián rendszeresen foglalkoztatott címerfestő lett volna a kép készítője, hiszen ilyen színvonalú alkotásra nem feltétlenül van szükség címereslevelek esetében, hiszen annak legfontosabb eleme a címerpajzs, márpedig biztosan állítható, hogy a Késmárk címereslevelén lévő festmény megalkotásában nem a címerpajzs megfestése jelentette a legnagyobb kihívást. Azt sem tudjuk, hogy mennyi időt vehetett igénybe a munka, de egy támpontunk van egy hasonló oklevél elkészítéséről. A szepesi káptalan pontosan egy hónappal a királyi adományt követően állította ki Késmárk címereslevelének hiteleshelyi átiratát. A város képviselői nyilván hazavitték a királyi adománylevelet, ennek következtében Budától Késmárkig több mint 220 kilométeres utat kellett téli időben, hegyek közt megtenniük. A városban megnézték az oklevelet, majd a városi tanács döntött, hogy rögtön átíratják a szepesi káptalannal. Ezt követően a mintegy 30 kilométerre lévő hiteleshelyhez utaztak, ott a káptalan átírta a királyi oklevelet, és az oklevél közepére megfestették a címert. Ez a folyamat egy hónapot vett igénybe. Átlagosan 25 kilométeres napi utazási sebességgel számolva, valamint a városi tanácsülés összehívását és lebonyolítását is �gyelembe véve, 15–18 napra becsülhetjük a hiteleshelyi átirat kiállításának, megpecsételésének és megfestésének időtartamát. A címeradományt követően Késmárk a város pecsétjét is megváltoztatta. A címeradományozás előtti városi pecséten Szent Erzsébet-ábrázolás látható,380

ezt követően egy 1480. november 14-én kiadott oklevelet már a Mátyástól kapott címert ábrázoló pecséttel erősítettek meg.381

III. Ferdinánd a várost 1655. január 31-én szabad királyi városi kiváltságban részesítette, és privilégiumában I. Mátyás oklevelének átírásával megerősítette a város címerét.

382 K. M. 379 DF 269165. Színes címerképét közli Schallaburg 1982, Abb. 20. Fekete-fehér képét ld.: MMűv II., 1834. kép.

380 DL 28988.

381 DL 69071., Bándi 1991, No. 50.

382 HU-MNL-OL-A 57 - 11. köt. - p. 260–275. Mátyás címeradományozó oklevelének átírása a 262–263. oldalakon található.

A város egy 1661-es évszámot viselő pecsétlenyomata megtalálható a következő jelzeten: HU-MNL-OL-V 5 - D - I. - a - 1.

- 47. - Késmárk/1. A város pecséthasználatáról ld.: Novák 2008, I. 430-431. 78