Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

VII. Bakóc Bálint címereslevele, 1459

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 57

2019.01.16. 10:25:56 éveiben még kevésbé kvali�kált művészetét,290

újabban, az eredeti ismeretében elismerik, hogy rutinos miniátor készítette és a „kép nincs híján a kvalitásnak”, a kor átlagát képviseli.291

A kerék feltehetően Bakóc Ferenc foglalkozására utal, a szarvas pedig minden bizonnyal az erdődi névvel áll tágabb szemantikai kapcsolatban. Az 1459-i oklevél – olvasatunkban – erdődi Bakóc Ferenc �át, Bálint titeli prépostot, illetve általa testvéreit, Miklóst, Tamást és Jánost a címeradománnyal együtt meg is nemesítette, ugyanis a szöveg szerint nemesi jelvényként viselhették azt, valamint minden embernek a nemesi címmel rendelkezőknek kellett őket tartania a továbbiakban. Mindkét Bakóc-címereslevél korán bekerült a szakirodalomba, miután Botka Tivadar, majd Fraknói Vilmos, végül Fejérpataky László néhány évtizeden belül háromszor is közölték a szövegüket. Botka 1875-ben a Századokban az Erdődy grófok addig zárt, galgóci levéltárából közölte a Történelmi Társulat megbízásából, Fraknói is feltehetően az eredeti alapján adta ki, mert volt néhány eltérő olvasata a korábbi kiadáshoz képest. Az Erdődy család levéltára a II. világháború idején került a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivba.292

Nemzetközi projekt eredményeként sikerült digitalizálni az ottani középkori okleveleket.

293 R. Gy. 290 Balogh 1985, 291.; MMűv 1987, 732. még elveszettnek hiszi: „Bakócz Tamás 1459-ben kelt, Mátyás által adományozott

címereslevele sajnos elveszett”.

291 Erre ld. Mikó Árpád tanulmányát jelen kötetben.

292 Fazekas 2015, 523–529.

293 Rácz 2016a, 301. 57