Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

III. Félegyházi Adorján címereslevele, 1449

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 39

2019.01.16. 10:25:42 nagya,196

két évvel később, 1451-ben január 25. és augusztus 2. között már szabolcsi alispánként szerepel az oklevelekben.197

1458-ban feltűnik a neve Mátyás idézőlevelében, amely felsorolja a Balázs szentjobbi apát és Csáki Ferenc által a szomszédos Rezegei-birtokok ellen vezetett hadjárat résztvevőit.198

Jelenlegi tudomásunk szerinti utolsó említése 1464-ből származik, amikor a váradi káptalan előtt többedmagával tanúskodik István dömösi prépost ellenében annak egyik félegyházi jobbágya megverése, megfenyegetése és elüldözése ügyében.

199 A családról szintén nem sokat tudunk. Az adománylevél a kedvezményezettek sorában említi még Adorján testvéreit, Sebestyént és Balázst, valamint – a rokonsági fok közelebbi meghatározása nélkül – két rokonát, Jánost és Gáspárt. Félegyházi Sebestyén egy 1453. évi oklevélben bihari szolgabíróként szerepel: Henchidai Miklós és Ártándi Gergely bihari alispánokkal és három másik szolgabíró-társával együtt jelentést tettek V. Lászlónak, a királyi parancsot maga Sebestyén hajtotta végre.200

Az oklevélen ugyan szerepel öt gyűrűspecsét, amelyből három viszonylag épen megmaradt, a pecsétábra azonban egyiken sem vehető ki annyira, hogy meg tudjuk állapítani, Félegyházi Sebestyéné-e valamelyik, és ha igen, a négy évvel korábban adományul kapott címert használta-e. A Félegyháziak tősgyökeres bihari köznemesi családnak számítottak, akiknek 1405–1464 között Biharfélegyházán és Köröstarcsán voltak birtokaik.

201 Nem tudjuk, hogy volt-e közük az ugyanebből az időszakból Bács vármegyéből adatolható Félegyházi családhoz,202

az mindenesetre feltehető, hogy a bácsi família egyik ismert tagja, Félegyházi Gáspár, talán azonos a címeradományban említett Gáspárral. Előbbi az 1447. évi második országgyűlésen Bács vármegye követeként volt jelen,203

míg 1450-ben Brankovics György szerb despota kállai Lökös Jánosnak írt levelében saját familiárisaként hivatkozik rá.204 1461-ben a bácsi káptalan Újlaki Miklós erdélyi vajda ügyvédjeként említi,205

két évvel később pedig egy birtokfelosztás ügyében Pálóci László országbíró kijelölt embere.206

Ezen kívül közel harminc évvel később, 1478-ból tudunk egy Félegyházi János nevű udvari emberről207

– talán ő az, akinek özvegyét 1516-ban, mint három éve elhunytat említik

208

–, azonban a két adat közti nagy időbeli távolság miatt bizonyosan a következő generáció egyik tagjáról van szó és nem azonos a címeradományban szereplő Jánossal. A család későbbi történetére vonatkozóan Reiszig is csak két elszigetelt adatot említ 1552-ből és 1755-ből,209

az átíró oklevél ugyanakkor arra enged következtetni, hogy éltek leszármazottaik. A váradi káptalan az eredetiben bemutatott címeradományt bizonyos Földessy András szabolcsi nemes kérésére írta át és vezette be azt saját protokollumába, András atya�ai, János hevesi és Gáspár bihari nemesek számára is kiállítva egy-egy hiteles másolatot. Valószínűleg ezen a jegyzőkönyvi bejegyzésen – és Karácsonyi János magánlevélbeli közlésén – alapul Csoma József téves megállapítása a nagyváradi káptalan protokollumába bevezetett 1449. évi Földessi-címereslevélről,

210 amely valójában tehát a Félegyházival azonos. K. D. 196 Engel 1996, I. 288.

197 C. Tóth 2003, 14., a nevében kelt oklevelek: uo. No. 510., 511. és 513.

198 1458. máj. 29.: DF 222719. A szentjobbi apátság és a Rezegeiek kon�iktusára ld. Bunyitai 1883, 339–341., különösen

341. Félegyházi említése: uo. 2. jegyz.

199 1464. aug. 3.: DL 16041.

200 1453. júl. 17.: DL 38307.

201 Reiszig 1901, 628. 202 Nagy Iván IV., 150.

203 Engel 1996, I. 517. Az országos rendek ekkor mentették fel Hédervári Imrét a budai vár őrizete alól, Gáspárt az erről

rendelkező oklevél említi. Az oklevél elemzése: Szentpétery 1902, későbbi kiadása: HOklt, No. 194.

204 1450. aug. 10.: DL 55463. Kiadása: MMOklt II., No. 232.

205 1461. jan. 2.: DL 65916.

206 1463. ápr. 1.: DL 27908.

207 Nagy Iván IV., 150.

208 1516. nov. 11.: DL 94327.

209 Reiszig 1901, 628. 210 Csoma 1906, 16. A cikk végén lévő jegyzékben Csoma egyébként feltüntette a Félegyházi-címeradományt is (uo. 24.), azonban minden további adat (őrzési hely, kiadás) nélkül. 39