Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

XLIII. Az ismeretlen kancelláriai jegyző címereslevele, 1489

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 266

2019.01.16. 10:29:04 Ez a két egzakt adat kétségtelenné teszi, hogy egy annak idején valóban expediált armális szövegével van dolgunk. Az nem megállapítható, hogy a későbbi, mintaszövegként való felhasználás végett történő másolás során módosítottak-e a szövegen, ezért az csak fennmaradt formájában vizsgálható. Egy – talán másolási – tévedés biztosan meg�gyelhető a datatióban: az 1489 februári keletnek megfelelően a király magyarországi uralkodásának harmincegyedik, csehországi uralkodásának pedig huszadik éve kellene, hogy szerepeljen benne, ezzel szemben az utóbbira eggyel többet írtak, a hibás huszonegyedik évet.

1100 Az adományos azonosítására tökéletesen alkalmatlanná tett szöveg szerint Mátyás király valamelyik kancelláriája elsőre nemesnek és mesternek nevezett jegyzőjét annak szüleivel, �véreivel és nővéreivel együtt megnemesíti és címert adományoz nekik, valamint egy ismeretlen megyében fekvő ismeretlen mezővárosban lévő házukat és telküket minden királyi adó alól felmenti. A másolatban fennmaradt címereslevelek legnagyobb hiányossága abban szokott állni, hogy címerfestményük többnyire nem szerepel a kópiában,

1101 ebben az esetben azonban még csak szöveges címerleírásunk sincs, mivel az oklevélben középkori szokás szerint csak a miniatúra meglétére való utalást találunk, tehát az adományozott címerről nem tudunk semmit. Hiába adja meg az oklevél az adományos tisztségét is, mely szerint kancelláriai jegyző volt, ezzel sem jutunk közelebb személyéhez, mivel Mátyásnak 1489-ben legalább négy kancelláriája, vagy legalábbis kancelláriai osztálya működött egyszerre,

1102 az ezekben működő jegyzőkről pedig alig van adat a szakirodalomban. Esetleg megfontolandó, hogy ha a cseh vagy az osztrák kancellária valamely jegyzőjéről lett volna szó, akkor az oklevél nem latin, hanem német nyelvű lenne, de ez csupán feltételezés. Konkrét adatok híján a fentebb közölt oklevélszöveg jelentősége egyrészt abban áll, hogy nem ismerünk Mátyástól más olyan adománylevelet, amelyben címert, nemességet és házmentességet (exemptio vagy nobilitatio domus) egyszerre adományozott volna, másrészt pedig abban, hogy felhívja a �gyelmet arra, hogy ehhez hasonló rejtett helyeken még bőven lappanghatnak ismeretlen címereslevelek, amelyeket érdemes lenne felkutatni. A. A. 1100 Mátyást 1458. jan. 24-én választották meg magyar, 1469. máj. 3-án pedig cseh királlyá. A helyes uralkodási évek

olvashatók pl. a DF 275863. jelzetű oklevélben (1489. febr. 21.).

1101 Ld. pl. a jelen kötetben a Félegyházi, Czobor és Závodszki családok, illetve Mezőkövesd város armálisait a No. III., VI.,

XVIII. és XII. alatt. Ezek közül csak a Czobor- és a mezőkövesdi címerről van tudomásunk, közvetett forrásból. 1102 Az 1464. évi kancelláriai reform után az addigi magyar fő-, illetve titkos kancelláriák a nagy kancelláriában egyesültek, emellett működött a kisebb kancellária is (Szilágyi 1930, 49., 14. jegyzet; Kubinyi 2004, 26–38.), ráadásul Mátyás hódításai következtében később e hivatalok száma is bővült: 1469 után létrejött cseh, 1485-ben pedig osztrák kancelláriája is (Kubinyi 1992, 115.). 266