Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XXXVI. Sankt Pölten város címereslevele, 1486
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 224 2019.01.16. 10:28:40 ten, geistlichen und werltlichen prelaten, gråven, freyn herrn, rittern, den vom adel hawbtlewten, voyten, burg graven, viszdomben, verwesern, p�egern, ambtlewten, burgermeistern, richtern, råten, gemaindn und sunst allen anndern unnsern unnderthanen und getrewen, allermeniclich was wurden wesen oder stannds die sein gegenbůrtigen und kunstigen ernnstlich und vesstigelich setzen und wellen, das sy die benanntn richter, rat und gemeine stat zu Sannd Pollten und ir nachkomen bey disen vorgemelten unnsern genaden freihaiten cleinhaiten und wappen ungeirrt beleiber sie der gerulich allennthalben als annder dergleichen wappngenossen gebrauchen und geniessen lassen dabey von unnzn wegen cre�igclich hannthaben dawider in kein weis tůn noch bestheen, sunder sy dabey ganntz ungehindert bleiben lassen als lieb ainem yeden sey unnser sware stra� und ungenad zuvermeiden. Mit urkund des briefs, besiglt mit unnserm kůnnigclichen anhanngnnden insigel. Geben zu Wienn am Erichtag in den Heiligen Wechnechtfeyrn nach Cristi unnsere herrn gebennd tausend vierhundert und in den sibenundachzigisten unserer reiche des Hunngrichen in dem newnund zwaintzigisten, und des Beheimschen in dem achzehennden iarenn. Johannes episcopus ecclesiae Waradiensis etc. cancellarius 915 * * * A címerfestményen gyöngyökkel és kék drágakövekkel kirakott kék keretben vörös színű, bársony hatású, gótikus damaszkolású szőnyeg előtt, egy arany kereten arany csatos szíjon függő osztatlan, kék színű, ezüsttel damaszkolt doborpajzsban ágaskodó, arannyal fegyverzett, vörös nyelvű, lógó farkú ezüst farkas található, amely mellső lábaival aranyszínű püspöki pásztorbotot tart. Egy művészettörténeti értelmezés szerint festője nem jöhetett itáliai vagy bécsi festőiskolából, sokkal inkább egy provinciális, késő gótikus jegyeket mutató, talán alsó-ausztriai mester lehetett. 916 Az oklevél datálásáról mindenképpen érdemes megjegyeznünk, hogy a keltezésben megadott uralkodási évek első olvasatra nem felelnek meg a kiírt évszámnak, hiszen 1487 decembere mai számítás szerint nem Mátyás magyar királyságának huszonkilencedik, és cseh királyságának tizennyolcadik, hanem ezek harmincadik és tizenkilencedik évére esett. Ha azonban �gyelembe vesszük, hogy az oklevelet a korszakban érvényes karácsonyi évkezdet917 alapján keltezték, vagyis nem a Német-római Birodalomban is érvényes, január elsejével kezdődő stilus Circumcisionis szerint, akkor világossá válik, hogy a korabeli felfogás szerinti 1487. év már a mai értelemben vett 1486 Karácsonyán elkezdődött. Így magyarázatot nyernek a látszólag a kelleténél eggyel kisebb uralkodási évek, és az oklevelet az 1486. év karácsonyi ünnepnapjai közül a keddi napra, azaz december 25-ére keltezhetjük. 918 A passaui püspökségre, mint fennhatóságot gyakorló hűbérúrra utaló önálló heraldikai elem, az ún. passaui farkas919 számos környékbeli településnek a mai napig címerállata. A passaui püspökség 12. század óta használt címerében egy valószínűleg Szent István protomártírt ábrázoló püspökalakot ábrázoltak, és a legenda szerint a püspök alakot felváltó farkas Wolfer von Ellenbrechtskirchen passaui püspökre (1191–1204) utal, keresztneve miatt került be a címerbe. Először Otto von Lonsdorf püspök (1254–1265) pecsétje hátoldalán, az ellenpecséten kivehető a püspökbotot tartó farkas.920 Sankt Pölten város pecsétje már a 13. században ezt a címert ábrázolta.921 Ebből, és talán a jelen címereslevél megfogalmazásából 922 is látszik, hogy Mátyás nem új címert adott a városnak, hanem csak megújította a már használatban lé915 Az oklevél jó á llapotú, ám átírását jelentősen megnehezítette, hogy a rendelkezésünkre álló digitális másolat minősége nem volt kielégítő. 916 Schaffran 1932, 166. 917 A Magyarországon bevett karácsonyi évkezdetről lásd: Szentpétery 1985, 34–35. 918 Karl Gutkas magyarázatát erről ld. Balogh 1966, I. 322., 3. jegyzet. 919 ném. Passauer Wolf. 920 Gutkas 1956, 60. 921 A pecsét fekete-fehér reprodukcióját ld.: Sankt Pölten. In: Österreichische Städteatlas (http://staedteatlas.mapire.eu/oes terreichischer-staedteatlas/sankt-polten/#OV_49_2, hozzáférés ideje: 2018.12.13.). Fontos megjegyeznünk, hogy noha a város a 9. századtól a passaui püspökség birtoka volt, nem ismert arra vonatkozó forrás, hogy a címert a püspökségtől kapták volna, feltehetően felvett címerről van szó. Gutkas 1956, 61. 922 A von neuem kifejezés értelmezéséhez ld. a jelen kötetben a Lehner-armálisnál (No. XXIII.) írtakat. 224
