Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XXIII. Hans Lehner címereslevele, 1475
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 150 2019.01.16. 10:27:32 A versón: König Mathias von Ungarn Wappenbrief für Hans Lehner datum Ofen 1475. * * * Hans Lehner címereslevelét a magyar szakirodalom épphogy csak, kizárólag említésszinten ismeri, és ezek az említések is mind Albert Heilmann-nak az 1878-ban Bécsben rendezett heraldikai kiállításról szóló beszámolójára mennek vissza.653 A kiállításon bemutatott címeresleveleket számbavevő táblázatban a Lehner-oklevél a 39. sorszámon, Elise von König-Warthausen bárónő (1835–1921) tulajdonaként van feltüntetve. A König-Warthausen-féle rendkívül gazdag heraldikai és pecséttani tárgyú magángyűjtemény magában foglalt számos német, németalföldi, spanyol krónikát, lovagrendi és más címerkönyvet (köztük az ún. Ingeram-kódexet is), különböző családkönyveket (Stammbuch), mintegy száz címereslevelet, kb. 4500 viaszpecsétet, 5000 pecsétnyomót és 46000 spanyolviasz-pecsétet a középkortól a 19. századig. Ennek a kollekciónak az alapjait Elise bárónő bátyja, Richard von König-Warthausen (1830–1911) vetette meg, aki egyébként ornitológus volt, de kedvtelésből pecséteket is gyűjtött. Idővel húga vette kezelésbe, sőt nagymértékben bővítette és rendszerezte is a gyűjteményt, amelyet kutatók előtt is megnyitott. Elise bárónő 1921-ben bekövetkezett halálával azonban a gyűjtemény gazdátlanul maradt, és végül árverésre került a müncheni Karl und Faber aukciósháznál 1929. október 28-án. 654 Arról nincs információnk, hogy az aukción ki vásárolta meg a Lehner-armálist, arról viszont igen, hogy tíz évvel később, 1939 elején Barcsay-Amant Zoltán volt, aki 300 pengőért eladta azt a mai Budapesti Történeti Múzeum elődjének.655 Az oklevelet rögtön ki is állították a Székesfővárosi Képtár és Történeti Múzeum 1937–1938. évi új szerzeményeinek a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület által szervezett kiállításán. 656 A Mátyás király által Hans Lehnernek adományozott címereslevél egy vonása igencsak szokatlannak mondható. Közismert, hogy a birodalmi vonatkozású, német nyelven kiállított oklevelekben a címerfestményt mindenkor a szövegtükör közepén helyezték el, szemben a magyarországi (és Európa több más országában is általános) gyakorlattal, amikor a miniatúra az oklevél elejére, azaz bal felső sarkába került. A Lehner-armálisnál viszont az az ellentmondásosnak tűnő, egyedi megoldás �gyelhető meg, hogy az oklevél ugyan németül van írva, a címer azonban a bal felső sarokban található. Erre nehéz egzakt magyarázatot adni, mivel az adományosról és családjáról semmit sem tudunk. A Történeti Múzeum említett kiállításának katalógusában – a műfajból adódóan hivatkozás nélkül – az áll, hogy Hans Lehner budai polgár volt. Ez az adat biztosan nem szerepel az oklevélben, és nem találtam ezt alátámasztó szakirodalmi helyet sem, bár az, hogy az oklevél kiállítása éppen egy dömösi prépost jelentésére történt, akár erősítheti a Buda környéki kapcsolatot. Ha hipotézisként elfogadjuk Lehner budai polgárságát, akkor magyarázhatóvá válik az említett ellentmondás: eszerint a magyarországi adományosnak szánt oklevél formailag a magyar szokás szerint lett megszerkesztve, de németajkú létére anyanyelvén állították ki számára az adománylevelet. A Mátyás király által Hans Lehnernek adományozott, gótikus stílusban, igen kecses vonalvezetéssel megfestett címer a következő: ezüsttel és vörössel vágott tárcsapajzsban kék csík található, melyből a felső mezőben aranykarmú, aranykoronás vörös oroszlán nő ki, az alsóban pedig aranybibéjű ezüst rózsa lebeg, a pajzson elhelyezkedő koronás csőrsisakon a pajzsbeli oroszlán ismétlődik, a sisaktakarók vörös–ezüst mázúak. A címer – �ttyet hányva a heraldikai udvariasság egyébként is elég lazán alkalmazott elvének – a miniatúrán elfelé fordul az uralkodó nevétől. Kissé szokatlan, hogy a címerszőnyegnek nincs semmilyen kerete, a harántrácsozott halványkék háttér egyszerűen véget ér a miniatúra négy oldalán. 653 Heilmann 1879 –1880, 121. 654 Az árverési katalógus, amelyben a Lehner-címereslevél a No. 310. alatt szerepel, digitális formában megtalálható online: http://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/karl_und_faber1929_10_28 (hozzáférés ideje: 2018.12.13.). A műgyűjtemény összefoglaló leírását ld. a katalógus bevezetőjében. 655 A bekerülésre vonatkozó adatokért Csáki Tamás főmuzeológusnak tartozom köszönettel. 656 A kiállítás katalógusa: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_NemzetiSzalon_1939_1940/?pg=24&layo ut=s (hozzáférés ideje: 2018. november 27.) 150