Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XXII. Mérei Tamás címereslevele, 1474
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 145 2019.01.16. 10:27:25 Általában a címer készítőjének szemére vetik nemcsak a heraldika színszabályának �gyelmen kívül hagyását, hanem az egymás melletti színek kevésbé szerencsés megválasztását is (kék alapon zöld madár), illetve, hogy a madár természetes színe helyett zöld színt alkalmazott, noha az oklevél szövegében is ez áll.639 Igaz persze, hogy a madár a festmény alapján cseppet sem hasonlít pelikánra (noha mellébe marásából mégis rá lehet ismerni), színe sokkal inkább papagáj ábrázolására emlékeztet. 640 Nagy Iván és mások állítása szerint a család a Somogy vármegyei Mére (Mérő)641 településen lévő ősi birtokát 1246-ban nyerte IV. Bélától, amely adatra azonban ma már okleveles forrásunk nincsen. A családi levéltárban jelenleg fellelhető legrégebbi irat egy 1265. június 2-ai birtokátruházásról szóló oklevél, 642 amely persze feltételezi, hogy a családnak már ezt megelőzően rendelkeznie kellett az említett birtokkal.643 1475-ben I. Mátyás parancsolta meg a somogyi konventnek, hogy többek között Mére birtokába vezessék be a Mérei család bizonyos tagjait. 644 Maga a címernyerő az oklevél tanúsága alapján tanult ember lehetett, aki – már amennyire a heraldikai nyomok alapján vélemény fogalmazható meg – nem hadakozás során szerezte érdemeit: a pelikán ugyanis hagyományosan az önfeláldozás, a család iránti áldozatkészség szimbóluma.645 Egyébként a �ait saját vérével tápláló pelikán a magyar heraldika kedvelt motívuma,646 de a pelikán önmagában is megjelenik – noha a fentiekkel ellentétben természetes ábrázolásban és nem teljes alakban – Hunyadi János kormányzó Pogány Miklós tordai polgárnak 1447-ben adományozott címereslevelén.647 Óvatosságra int azonban a címermagyarázatot illetően, hogy Pogány épp a hadjáratokban tanúsított érdemeiért nyeri armálisát. 648 A család legjelentősebb tagja a címeradományban szereplő István �a Jánostól (a család másik ága két generációval később kihal) származó Mérei Mihály (1500–1572. febr. 26.) nádori helytartó, aki bárói címet szerzett,649 és részt vett a Quadripartitum megszerkesztésében. Rajta kívül említhető még Mérey Mihály (1655 k.–1729. nov. 10.) vegliai választott püspök, illetve az 1848/49-es szabadságharcban honvédtisztként szolgáló Mérey Mór is.650 A család leszármazottai ma is élnek. 651 Csergheő Géza szerint Mérei Mihály nádori helytartó 1564-es pecsétjén a címert már módosult alakban, de a címeralakok megtartásával használta: koronában balra fordult pelikán saját vérével három �ókáját táplálja. A fogyó holdsarló és a hatágú csillag tőle jobbra, illetve balra található. 652 T. A. 639 A címerkép színezését – egyetlen jelző erejéig – egyedül Balogh Jolán dicséri (Balogh 1985, 292.) 640 Ld. pl. nezdei Mernyei Ambrus 1498-as címereslevelében: DL 50538. 641 Ma Kaposmérő. 642 DL 49220. 643 Borsa 1992. 644 DL 56791. 645 Fejérpataky 1902, 60.; Nyulásziné 1987, 123. 646 Erre számos példa hozható, többek között Batthyány Boldizsár és Benedek (1500. dec. 12., DL 107672.), Beye András (1552. márc. 16., HU-MNL-OL-P 1870 - 14. - No. 1.), vagy Zalay alias Tutor János és társai (1574. aug. 31., HU-MNLOL-R 64 - 1. - No. 40.) címereslevelei. A pelikán szimbólumra és a pelikános címerekre, pecsétekre ld. Rácz 2016b. 647 Ld. a jelen kötetben No. I. alatt. 648 MHH II., 54. 649 1563. nov. 13.: a nádori helytartói kinevezést megújító és magyar bárói címet adományozó oklevél másolatát ld. a magyar Királyi Könyvekben: HU-MNL-OL-A 57 - 3. köt. - fol. 791v –792 r . Az oklevélben a címerről nem esik szó. 650 Nyulásziné 1987, 123. 651 Nyulásziné 1987, 123. 652 Siebmacher – Ungarn , Taf. 308. Mérei Mihály egy jó állapotú nádori helytartói pecsétje 1571-ből: HU-MNL-OL-P 600 - 107. - No. 1. 145
