Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XVII. Tarnócai Benedek címereslevele, 1466
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 116 2019.01.16. 10:26:54 coronacionis vero tercio. A versón: Arma Wragowychorum; Arma seu insignia nobilitatis; Fasciculi 192. neo regestrati Nrus 40 mus ; Neo regestrata acta, Fasc. 192. No . 40.; 31 * * * Az oklevelet korábban a Magyar Országos Levéltár őrizte a Magyar Kamara archivuma, Neo-regestrata Acta, Fasc. 192. No. 40. jelzeten, majd áthelyezték a középkori gyűjteménybe, a DL 33041. jelzetre. Az eredeti oklevelet a II. világháborút lezáró békeszerződések vonatkozó pontjai értelmében 1960. május 30-án átadták Jugoszláviának.529 Ma a DL 33041. jelzet alatt csak az oklevél fekete-fehér fényképmásolatai találhatók. Zágrábba került, ma a Horvát Állami Levéltár birtokában van. A címer az úgynevezett heraldikai udvariasságot �gyelmen kívül hagyva az intitulatiótól elfelé fordul. A címereslevélnek a Hunyadi-korban egyedülálló sajátossága, hogy a címerszőnyeg sarka a Mathias szó elhelyezése miatt be van vágva. Ez a címerkép a gótikus címereink közé sorolható, azoknak is a harmadik, budai korszakába. A Tarnócai-címer távoli rokonságban áll a Szentgyörgyi és Bazini család 1459-ben, Bécsben kelt címeresleveleivel.530 A hasonlóság elsősorban a címereslevél tarka színezésében, a mező vöröses képében nyilvánul meg.531 A címerben – Magyari és Radocsay véleményével ellentétben – nem egy sas, hanem egy gri� található. Erre utal egyrészt az állat testhelyzete, amely sas esetén hanyatt eső póz lenne, növekvő gri�nél azonban természetes. Másrészt az ábrázolt állatnak füle van, amely a gri� mint mitikus lény megkülönböztető sajátossága. 532 A címeradományt a máriasócszentgyörgyi533 Ördög Gergely és Ulrik, valamint az Ördög (Eördögh) család drávamagyaródi534 ágához tartozó Tarnócai Benedek, Simon és György kapták. A család utóbbi ágáról szinte alig maradt fenn információ, ezek közül a leginkább említésre méltó maga az 1466. évi címeradomány. A máriasócszentgyörgyi Eördögh, közismertebb nevén a Vragovics (Vragović) család horvát köznemesi família volt. A név a horvát „vrag” szóra vezethető vissza, amelynek jelentése „ördög”, és valószínűleg a címert elnyerő Ulrik vagy az ő apja, János használta először, azonban az eredetének története bizonytalan.535 A Vragovicsok történetét egészen 1351-ig lehet visszavezetni, amikor Zára ostrománál nyújtott szolgálataiért István �a Gergely, valamint testvérei János és Péter, illetve �aik I. Lajos magyar királytól nemességet kaptak. A család ősi birtokai Máriasócszentgyörgyön voltak, de 1360-ban már biztosan a tulajdonukban volt Keresztúr (ma Križovljan) és Volinec is. Ezeket a területeket a magyar uralkodó mentesítette a Varasd várossal szembeni minden kötelezettség és alávetettség alól. 536 1458-ban Mátyás király megerősítette Jakab �a Jánost és az ő �ait a korábbi területek mellett Virja és Selac birtokában is.537 1504-ben II. Ulászló megerősítette a famíliát valamennyi birtokában, amelyek Varasd környékén helyezkedtek el.538 1514-ben Vragovics Péter pallosjogot kapott. 539 A család gyarapodása töretlen maradt, 1547-ben már biztosan állt a máriasócszentgyörgyi kastélyuk és egy udvarházuk 529 Az átadás-átvét eli jegyzőkönyvet ld. HU-MNL-OL-Y 8 - Res. 5/1960 OL. 530 DL 15371., DL 24832. 531 Radocsay 1957, 282.; Magyari 1956–1957, 252. 532 Bárczay 1897, 152. 533 Máriasócszentgyörgy (Maruševec) neve az oklevélben Maryasowz alakban fordul elő. A település a történelmi Varasd vármegye területén feküdt, ma Horvátország északnyugati részén helyezkedik el. 534 Drávamagyaród (Trnovec) neve az oklevélben Tharnowcza alakban fordul elő. A település a történelmi Varasd vármegye területén feküdt Máriasócszentgyörgytől mintegy 20 kilométerre. A település ma Horvátország északnyugati részén található. 535 Šupljika 2014, 174. 536 Laszowski 1904, 203. 537 DL 33039. (fekete-fehér fénykép, az eredeti oklevél átadva Jugoszláviának). 538 DL 33045. (fekete-fehér fénykép, az eredeti oklevél átadva Jugoszláviának). 539 Laszowski 1904, 204. 116
