Haász Réka: 1945. Véget ért a második világháború Magyarországon. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban (Budapest, 2005)

töztetni, ezért megszervezték az állandó, éjjel-nappali őrzést. Az ország német megszállását (1944. március 19.) követően gyakoribbá váltak a szövetségesek bombatámadásai, de a Levéltár egyelőre épen maradt. Időközben az alagsorban két óvóhelyet alakítottak ki, ahol a legféltettebb iratokat (pl. az Archivum Regni, a Nádori Levéltár, a Magyar Udvari Kancellária, a Kamara, a Helytartótanács, a Hétszemélyes és a Királyi Tábla levéltárai, a Családi levéltárak) helyezték el. Miután 1944 októberében a németek Szálasi Ferencet és vele a nyilasokat juttatták hatalomra, megkezdődött az ország teljes mozgósítása. A Levéltár több munkatársa is behívót kapott, ezért az iratanyag többi részét már nem tudták védettebb óvóhelyre költöztetni. A Levéltár vezetői azonnal latba vetették minden befolyásukat, hogy kollégáikat mentesítsék a katonai és a munkaszolgálat alól. 1944 decemberében a Szálasi-kormány felszólította az Országos Levéltár vezetőit, hogy készítsék össze az iratanyagot a nyugatra menekítésre. A Vörös Hadsereg azonban már átlépte a Dunát, a nyilasoknak így nem maradt idejük a Levéltárral foglalkozni. 1944 karácsonyára a szovjet csapatok körbezárták a fővárost. Jánossy Dénes főigazgató és a levéltárba költözött munkatársai hosszan tartó ostromra készültek. Az első három hétben a belövések és az állandó bombázás nem tettek kárt az épületben. Januártól azonban szinte naponta zaklatták a Levéltárba beköltözött dolgozókat a nyilasok és a németek, akik megpróbálták katonai célokra lefoglalni az épületet. A várparancsnoktól sikerült a beszállásolás alól mentességet kapni, rövid ideig normalizálódott a helyzet. 1945. január 17-én azonban egy német egység betörte a főkaput és behatolt az épületbe, majd lefoglalta az óvóhelyeket a budai német csapatok főkötözőhelye céljára. A németek által elfoglalt helyiségekben őrizték a Levéltár legféltettebb kincseit. Az intézmény munkatársai az óvóhely azon részébe szorultak, ahol korábban a középkori okleveleket elhelyezték. A német kórház által lefoglalt helyiségekben - megfelelő berendezés híján - a súlyosan sebesült SS-katonákat a 16-17. századi iratokra fektették. A hadikórház körül megnőtt gépjárműforgalom magára vonta az orosz légi felderítés figyelmét és a Rózsadomb irányából \ állandósultak a belövések. Január-február folyamán 50-60 találat érte az épületet, a legsúlyosabb január 25-én reggel, amikor egy gyújtóbomba csapódott a Bécsi kapu tér felőli szárny harmadik emeleti raktárhelyiségébe. Többek között ekkor semmisültek meg az Erdélyi Királyi Tábla iratai és a Vallás- és i ! Közoktatásügyi Minisztérium 1899-1915 között keletkezett I í anyaga; részben elégett a kataszteri térképek gyűjteménye, a Nádori Levéltár és az építészeti tervrajzok gyűjteménye, ösz-