Haász Réka: 1945. Véget ért a második világháború Magyarországon. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban (Budapest, 2005)

szociáldemokratákkal együtt Budapesten „70 százalék lesz, talán több, talán kevesebb". 1945 októberében tartották meg a „nagy-budapesti" helyhatósági választásokat - a parlamenti választások „főpróbáját". A Kisgazdapárt 50% felett teljesített, a „kommunista-szociáldemokrata egységfront" alig 43 százalékot kapott. Vorosilov marsall, a SZEB szovjet elnöke azonnal közbelépett és javasolta, hogy a négy kormányzó koalíciós párt a parlamenti választáson közös listán induljon, és előre osszák el a mandátumokat. Az erőteljes nyugati tiltakozás mellett a Kisgazdapárt vezetői is határozottan felléptek Vorosilov terve ellen, és ezzel megakadályozták a választási szövetség létrejöttét. Ugyanakkor előre megállapodtak a széles koalíciós kormányzás fenntartásában, de külön indultak az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által alkotott választójogi törvény (1945. évi VIII. tc.) értelmében minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár - kivéve a feloszlatott jobboldali pártok vezetőit, az SS tagjait, az internáltakat és a népbírósági eljárás alatt állókat - választó és választható lett. A törvény értelmében a választójogosultak összlakossághoz viszonyított számaránya az 1939. évi 30%-ról 60%-ra emelkedett. Magyarországon az addigi legdemokratikusabb választáson 90% feletti részvétel mellett a szavazatok megoszlása a következőképpen alakult: FKGP (Független Kisgazdapárt) 57,0%, SZDP (Szociáldemokrata Párt) 17,4%, MKP (Magyar Kommunista Párt) 16,9%, NPP (Nemzeti Parasztpárt) 6,9%, PDP (Polgári Demokrata Párt) 1,6%. Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban és Jugoszláviában a különféle politikai erők „választási blokkban" indultak, ami a választások komolyságát, legitimitását is megkérdőjelezte. Magyarországon valóban demokratikus választásra került sor. Ezzel az addigi ideiglenes koalíciót valóságos, legitim parlamenti erőviszonyokra alapozott koalíció váltotta fel. Tildy Zoltán, a Kisgazdapárt elnöke alakíthatott kormányt. A miniszteri tárcák többségét ugyan kisgazda politikusok töltötték be, de a kommunisták Molotov direktíváinak megfelelően, Vorosilov marsall hathatós segítségével megszerezték a közigazgatás és a rendőrség felügyeletét ellátó Belügyminisztériumot, és rövidesen kiharcolták a - gazdasági csúcsminisztériumnak szánt - Gazdasági Főtanács megalakítását, amellyel a gazdaságirányítást is döntő módon határozhatták meg.