Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)
III. Krónika
szítást, és megalkuvást von maga után. Sok helyiséget kénytelenek vagyunk felújítás (festés, mázolás) nélkül raktárrá berendezni, amivel megsértjük az elemi raktárhigiéniai követelményeket és veszélyeztetjük a levéltári anyagot. Nincs lehetőség az egyes funkcionális egységek leglogikusabb elhelyezésének megtervezésére és kialakítására sem. Végül, ha a munkaszobák és raktárak többségében az alapvető felújítási munkákat elvégezzük is, később feltétlenül sor kerül majd a fűtési rendszer és az elektromos hálózat teljes korszerűsítésére is, ami újabb anyagmozgatással, anyagátcsoportosítással, és ennek következtében nem kevés kényelmetlenséggel, sőt veszéllyel fog járni. Mindezeket a hátrányokat és veszélyeket mégis vállalni kell, mert egyrészt a gyűjtőterületen kint levő, még mindig tetemes mennyiségű - illetve a dolog természeténél fogva állandóan újratermelődő - történeti értékű iratanyag folyamatos átvételéről nem mondhatunk le, másrészt, mert éveken keresztül üresen, kihasználatlanul hagyni egyes épületrészeket, könnyen azzal a veszéllyel járna, hogy oda újabb intézményeket telepítenek be. Legfőképpen azonban azért kell vállalni, mert semmi remény nincs arra, hogy kettő vagy öt év múlva főhatóságunk egyszerre meg tudja teremteni az épület levéltári célú komplex átalakításának feltételeit. E megfontolások és kényszerítő körülmények magyarázzák, hogy részben a főhatóságunktól kieszközölt további támogatás, részben saját költségvetésünk, részben pedig a tervezettnél jóval nagyobb bevételeink segítségével 1987-ben felújítottunk és Dexion Salgó polcokkal berendeztünk mintegy 530 m alapterületű raktárt, kialakítottuk a Polgári Fegyveres Őrség körletét (mintegy 150 m ) és a Gazdasági-Műszaki Osztály földszinti irodáit (102 m ). Ezen felül 1985-1987 folyamán iratraktározás céljára felújítás nélkül bepolcoztunk további nyolc helyiséget (összesen mintegy 580 m ). Az említett levéltári célra hasznosítható - 2600 m -bői tehát három év alatt birtokba vettünk mintegy 1360 m-t, és reményünk van arra, hogy a további 1240 m -t a legalapvetőbb felújítási munkák elvégzése után - túlnyomórészt raktárakká, kisebbrészt irodákká, illetve könyvtárrá és közművelődési részleggé berendezve - 1988 végén, 1989 elején szintén birtokba vehetjük. A levéltár elhelyezésére vonatkozó adatokat, illetve azok változásait táblázatba foglalva az alábbi képet kapjuk: 1 S > 8 4 1 9 ( ) 6 1 5 8 7 Megnevezés Alapterület (m z ) Térfogat (m Z ) Alapterület (m z ) Térfogat (m Z ) Alapterület (nT) Térfogat (m 2 ) Iroda 691 2.764 599 2.384 851 3.314 Kutatóterem 90 360 59 236 59 236 Előadó- és kiállítóterem 118 472 109 436 109 436 Műhely 271 1.084 275 1.124 275 1.124 Raktár 2.845 9.459 2.975 10.161 3.725 13.336 - Ebből nem megfelelő 185 1.066 446 1.695 664 2.772
