Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

I. Levéltári kérdések

vei ezen lexikonunkhoz is kronológiai táblák készülnek, és a szócikkek megírásához is segítséget nyújt az anyag ilyen módon való áttekintése. 3. Munkánk nem folyamatos olvasásra, hanem információk egyszerű közlésére van szánva. Formai kialakításában nem az olvasmányosság, hanem a szabatosság, tömörség, egyszerűség, a minél szigorúbb formalizálásra való törekvés a legfontosabb. - A szócikkeket úgy fogalmazzuk, hogy az igeidők egyeztetésére ügyeljünk. Törekedni kell arra, hogy a szócikkek megfogalmazása ugynazzal a nyelvtani megoldással történjen, tehát ne legyenek stílusváltások. - Ugyanazon viszonylatok meglétére, kifejezésére mindenhol következetesen azonos kifejezést, formulát alkalmazzunk: pl. "... rend. (MK 1956. 45. sz.) értelmében alakult." "az MT főhatósága alatt állt." - A jogszabályokat egységesen kell idézni: pl. 1954. évi X. tv. 1956. évi 26. tvr. 16/1964. (VI. 14.) MT sz. rend. (MK 1964. 45. sz.) (Egyéb rendelettípusok rövidítései: ut. = utasítás, hat. = határozat, sz. = számú.) - A hivatkozott jogszabályokat mindig következetesen a címükben meghatározott minősítés szerint kell említeni: tv., tvr., rend., hat., ut.) - A cím nagybetűvel írandó, a szöveg folyamatosan, egy tömbben, kettes sortávolsággal gépelendő. A fentebb említett kérdéskörök tárgyalása során az egyes egységeket — jellel választjuk el egymástól. Az egyes jogszabályok elválasztása a felsorolásnál - jellel történik. Különleges esetben, vagy túl hosszú, összemosódó szöveg esetén lehet új bekezdést használni. - Valamely szerv történetében a vizsgált időszakban bekövetkezett változást szigorú időrendben kell ismertetni. - Az egyes szervek írásánál, a szervezeti egység teljes névvel való említésekor csak a vezérszót írjuk nagybetűvel (pl. Vasúti főo.), ha csak mint főosztályt említjük, kisbetűt használunk (pl. a főo.). Általában a magyar helyesírás szabályai 11. kiadás, 186-192. pontjai szerint járunk el. 4. Egyéb formai előírások

. - A szervek nevében szereplő általános jelzőket (Magyar, Állami, Országos) zárójelbe tesszük és hátravetjük. Pl.: Növénytermelési Hivatal (Magyar Állami). Kivétel pl. Magyar Államvasutak, Állami Gazdaságok Központ stb.) A szócikk tárgyát képező szerv nevét csak a címben írjuk ki, itt adjuk meg esetleges hivatalos és közhasználatú rövidítését is. A továbbiakban minden esetben fsJ -val utalunk rá. A f\J -hoz a névelők és a toldalékok - ez utóbbiak kötőjellel - úgy kapcsolódnak, ahogyan a szervnek a címben szereplő nevéhez kapcsolódnak, beleértve a mássalhangzó hasonulás eseteit is. Pl.: az Egészségügyi Minisztériumnak = az AJ-nak, a Madártani Intézettel = a C\J -tel. Kiírjuk a szerv neve és a rag közötti kötőhangot is: Madártani Intézetet - Í\J -et.