Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

teiben gyakori a 12, 18 Ft-os havi lakbér, ami a nyári hónapokban jóformán csak a vízdíj kifizetésére elegendő. A bányászvárosokban feszültséget okoz, hogy a lakbér az új lakásoknál ntm egységes. Tatabányán pl. kétszobás lakás után a bányászcsalád 46.- Ft-ot, a cementgyári dolgozó pedig 84.- Ft-ot fizet. Ezeken kívül is igen sok az aránytalanságokat előidéző tényező, (pl. ugyanabban a házban a volt tulajdonos bére kisebb, mint a többi lakóé, vannak városok, ahol a vízdíjat a lakók fizetik stb.) ami a lakbérek újbóli egységes rendezését vonja maga után. Rendezésre váró kérdés a lakbérbevételek felhasználásának új szabályozása. A mostani szabályozás nem teszi lehetővé a helyreállítások tervszerű vitelét. Ezen túlmenően helyes volna a házbér utáni adót megszüntetni és a befizetési kötelezettséget az új lakásfejlesztési alap javára előírni. Igen komoly feladatot jelent a lakóházak fűtése és a melegvíz ellátása. Falusi lakóházak építése: Eddig főleg a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozói részére építünk házakat. De itt még nagy feladat vár ránk, majd ha sor kerül a tanyavilág felszámolására, amire fel kell készülnünk úgy szervezetileg, mint műszakilag. Ezen a téren ki kell alakítanunk legalább 4-5 olyan ház típus tervet, amely megfelel a falusi lakosság igényének, mert a mai tervek szerint készült házak a parasztság igényeit nem elégítik ki. Az új típusú terveknél különösen arra kell gondot fordítanunk, hogy minél minimálisabb faanyagot használjunk fel a házak építésére és mindemellett a házak kivitele szép és tartós legyen. (...) A város és község tervezés és fejlesztéssel, ... ezzel az életünkbe vágó kérdéssel, - amikor olyan hatalmas építkezések folynak hazánk területén - azt mondhatnánk felelős szerv nem foglalkozik. A mai gyakorlati életben mint rendszer, ez úgy valósul meg, hogy aki épít, az a saját kénye-kedve szerint választja ki a területet, persze mindenkor szem előtt tartva saját szempontjait, de figyelmen kívül hagyva az egész város, vagy község fejlesztésének helyzetét. De nem tartják szem előtt azt sem, hogy az építkezéseket minél célszerűbben és gazdaságosabban kell megoldani. Az ilyen módon való építkezés legtöbb esetben nemcsak, hogy nem adja meg a gazdasági és politikai hatást, de sok esetben az egész népgazdaságra káros kihatással jár. (...) Összefoglalva a város és községgazdálkodás ténykedését, meg lehet állapítani, hogy ezen a területen is még sokkal több a tennivaló, mint a helyi és szövetkezeti ipar vonalán, mert a város és községgazdálkodás egységei a legtöbb esetben a ténykedésükben gyermekcipőben járnak és messzemenően sem felelnek meg a szocialista város és községgazdálkodásnak ... Ezt a széles terjelmű munkát csak akkor fogjuk tudni gyökeresen megjavítani, ha a helyi tanácsok apparátusát, amely a város és községgazdálkodással foglalkozik, kézbeveöszük és annak gyakorlati segítséget nyújtunk munkájához. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha minisztériumi szinten a város és községgazdálkodásnak irányítása egy kézben lesz. Mivel a város és községgazdálkodás nagyobb része a HipM irányítása alá tartozik, így ide kellene csatolni még a többi részét is, gondolom a város és községfejlesztést, illetve rendezést, a helyi utak és járdák építésének irányítását, a közvilágítást, gázszolgáltatást, esetleg a helyi közlekedési észközöknek szakirányítását is. (...)