Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

vállalatok, az élelmiszeripari gépbázis és az import között. A műszaki színvonal emelésének kérdésével, a megvalósítás nehézkességével összefüggött az is, hogy az első ötéves terv során sem a vállalatoknak, sem az egyes iparigazgatóságoknak nem volt kidolgozott távlati,fejlesztési tervük. Az élelmiszeripar műszaki kádereinek száma és képzettsége terén volt fejlődés. 1954-ben a mérnökök száma 392, 1955-ben 566 fő volt. Egy év alatt 44%-os (173 fő) a javulás. A műszaki káderek elosztása azonban nem volt egyenletes. Például a Kinizsi Konzervgyárban 1500 főnyi összlétszámra csak 9 mérnök és technikus jutott. Az Egri Dohánygyárban 600 dolgozó között nem volt egyetlen mérnök sem. Az újítások száma is emelkedett: 1952-ben az elfogadott újítások 65,8%-át, 1955-ben az első félévben 79,8%-át vezették be a gyakorlatban. A kutatóintézetek és az illető iparágak együttműködése egyre javult. Különösen sok segítséget nyújtott a Cukoripari Kutató Intézet a cukoriparnak, de jelentős eredményeket adott már át az Országos Gabona és Lisztkísérleti Intézet is a sütőiparnak és a malomiparnak. A Dohánykutató Intézet mind a dohánytermesztés, mind a nikotingyártás területén jelentős eredményeket hozott. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a kutatási eredmények átvétele nem haladt eléggé gyors ütemben, részben az ún. objektív akadályok, pl. anyaghiány, munkaerőhiány stb., részben az újtól való idegenkedés, a felelősség nem vállalása miatt. A vázolt időszak rövid áttekintése remélhetőleg hátteret biztosít az Élelmiszeripari Minisztérium hivataltörténete és az Új Magyar Központi Levéltárban őrzött iratai ismertetéséhez. II. Az Élelmiszeripari Minisztérium hivataltörténete AcNépköztársaság Elnöki Tanácsának 1952. évi 1. számú törvényerejű rendelete az Élelmezési Minisztérium helyébe Élelmiszeripari Minisztériumot és Begyűjtési Minisztériumot szervezett. Az Élelmiszeripari Minisztérium szervezetét és ügykörét meghatározó 2019/1952. MT sz. határozat szerint feladata volt: - konzerv- és paprikaipar - hús- és baromfiipar - növényolaj és háztartási vegyipar - tejipar - hűtőipar - cukor- és édesipar - malomipar - sütő- és tésztaipar - sör-, maláta-, szesz- és keményítőipar - dohányipar felügyelete és irányítása. Az élelmiszeripari miniszter ellátta a feladatkörében feldolgozásra kerülő termékek tekintetében a szakminisztert megillető anyaggazdálkodási és árhatósági feladatokat. Hatáskörébe került az élelmiszereket és italokat előállító vállalatok feletti felügyelet, illetve szakfelügyelet, valamint a szakminisztert megillető anyaggazdálkodási és árhatósági tevékenység. A Begyűjtési Minisztérium feladata maradt a mezőgazdasági és kertészeti termények, termékek, élőállatok és állati termékek (tej, tojás) begyűjtése, a borbegyűjtés és borászat, ipari állathízlalás. A termékek ipari feldolgozásának irányítása azonban az Élelmiszeripari Minisztérum hatáskörébe került.