Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

I. Levéltári kérdések

DEÁK ANDRÁSNÉ - G. VASS ISTVÁN; MIKROFILMEZÉS AZ ÚJ MAGYAR KÖZPONTI LEVÉLTÁRBAN A Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya a VI. ötéves .terv (19811985) időszakára szóló levéltár-fejlesztési programban kiemelt helyet biztosított a hatékonyabb iratvédelem technikai bázisa megteremtésének. Ennek keretében központi és regionális jellegű, mikrofilmező és restauráló műhelyek felállítását irányozta elő. A kedvezőtlenre fordult gazdasági körülmények miatt a nagyszabású tervből csak kevés valósulhatott meg, illetve a megvalósulás a jelenlegi és a következő ötéves tervre tolódott át. A csekély számú eredmények egyike az Új Magyar Központi Levéltár mikrofilm-műhelye, amely 1983. decemberében kezdte meg működését. A közelmúlt iratanyagának mikrofilmezése - többféle megfontolás miatt már az 1950-es évek óta foglalkoztatta a levéltárosokat és a levéltárügy irányítóit. Az első és legfontosabb érvet a II. világháború idején, illetve az 1956-ban bekövetkezett iratpusztulás szolgáltatta. Az ennek során elégett Horthy-korszakbeli, illetve felszabadulás utáni fondok éppoly pótolhatatlan és fájdalmas veszteségei,^ magyar levéltári anyagnak, mint bármelyik másik elpusztult irategyüttes. A "megduplázást" szolgáló biztonsági mikrofilmezés mellett azonban fontos érvként szerepelt az is, hogy 1945 után az iratanyag jelentős része gyenge állagú, magas fatartalmú papírra, rossz minőségű íróanyaggal készült, és ezért számolni kellett viszonylag rövid időn belüli elporladásával, illetve az írás elhalványulásával, olvashatatlanná válásával. Végül időről-időre felvetődött az a nemzetközi szakirodalomból is ismert elgondolás, hogy a modern kori tömeges irattermelés okozta gondok egy része is a mikrofilmezés segítségével volna megoldható: e szerint az iratok jelentős részét mikrofilmre vétel után ki lehetne selejtezni. Egyes felszabadulás utáni állagok (pl. a Külügyminisztérium Békeelőkészítő osztálya és egyes minisztériumok "debreceni" iratai) biztonsági célzatú filmezése meg is történt az Országos Levéltárban még az 1960-as években, tehát az Új Magyar Központi Levéltár önállósulása előtt. Levéltárunk különválása után a Levéltári Osztály intencióinak megfelelően az Országos Levéltár mikrofilm-műhelyében évről-évre fenntartottak bizonyos kontingenst az 1945 utáni iratok felvételezésére. x A mikrofilm-műhely (1 iratanyag-előkészítő munkaszoba, 1 felvételező helyiség, 1 fotólaboratórium, 1 csoportvezetői munkaszoba, 1 elóhívó-filmmásoló műhely és

2

l filmolvasó munkaszoba, végül 1 vegyszer- és anyagraktár összesen 280 m ) építészeti kialakítása 1982 végén kezdődött, s 1983-ban fejeződött be. A korlátozott anyagi lehetőségek miatt sajnos csak használt berendezést tudtunk beszerezni: csekély térítés ellenében átvettünk egy kb. tíz éves SMA 1 típusú szakaszos rendszerű felvevő kamerát és egy kisteljesítményű Agfa Gevaert COPEX FP 400 típusú kidolgozógépet (előhívógépet), továbbá egyéb a technikai ellenőrzéshez szükséges eszközöket, valamint" olvasókészülékeket. A műhely személyzete ekkor a következő volt: 1 levéltáros, 1 felvé-