Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

I. Levéltári kérdések

1. A Magyar állami levéltárak fondjegyzéke. III. kötet. A területi levéltárak fondjegyzékei 1. rész. Bevezetés. Szerkesztési alapelvek. Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya. Budapest, 1962. Kézirat. Munkautasítás a fondjegyek-szerkesztési alapelvek kiegészítése, illetőleg módosítása tárgyában a tanácsi levéltárak számára. Kulturális Minisztérium Levéltári Osztály, 37.582/1978. Munkautasítás a fondjegyzék-szerkesztési alapelvek kiegészítése tárgyában. Művelődési Minisztérium Levéltári Osztály 60.536/1986. XVIII. 2. Meznerics Iván-Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867-1937. Budapest, 1937. Magyarország tiszti cím- és névtára 1870-1944. 3. A Magyar Állam Szervei 1944-1950. I-II. Új Magyar Központi Levéltár. Budapest, 1985. A tanácsi szakigazgatási szervek működésének, szervezetének és hatáskörének alakulása 1950-től 1970-ig. Szerkesztette: Szőcs Sebestyén. Új Magyar Központi Levéltár. Budapest, 1985. 4. Járásonként gyűjteményes fondókká célszerű összevonni. 5. A törvényhatósági jogú városoknál külön fond, a járásiaknál összevonva. 6. u.a. 7. Járásonként, illetve városonként gyűjteményes fond. 8. Csak mintavétel formájában. 9. A közellátási igazgatás 1943-tól a XXIV. főcsoportba kerül. 10. "+" -gal jelöltük azokat a bíróságokat, amelyek csak a fővárosban működtek, és ( )-be azokat az állagokat, melyek a fővárosban nem voltak meg. 11. A kataszteri anyagot településenkénti csoportosításban, az iratokat és a terveket külön állagokba sorolva kell nyilvántartani. Evkör: 1850-től az új, földhivatali kataszterig. 12. A kisebb települések térképei a törzsanyagban maradnak. 13. Nem választhatók el általában az engedélyezési tervek; a közös segédletekkel ellátott tervek. Utóbbiak kiemelés esetén a regisztratúrának megfelelő helyükön maradjanak külön állagban. 14. Ide az eddig meglévő gyűjteményeket kell besorolni. Az anyag gyarapítható a vásárlás, adományozás stb. során a levéltárba került darabokkal, az iratok közül azonban újakat kiemelni nem szükséges. 15. Csak akkor kell gyűjteménynek tekinteni, ha nincs vonatkozó fondcsoport (pl. a céhek kiváltságleveleit, ha egyetlen céhes irat sincs). 16. Ide kerülnek a törvényhatósági levéltárakba nem sorolható szabályrendeletek, alapszabályok. 17. A meglévő gyűjteményeket kell besorolni, az iratok mellékletei helyükön maradnak. 18. A bélyegzőlenyomatok a XXXIV. főcsoportba kerülnek. 19. A vármegyei, városi, állami tisztviselők nyilvántartásai, a levéltárban kialakított rend szerint. Időhatár: 1950. 20. Ide soroljuk az anyagot, ha az illetőnek nincs személyi fondja, ha többféle funkciót töltött be a megye életében, így hivatali hagyatéka több"főcsoportba tartozik.