Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

A Budapesti Országos Gyűjtőfogházat 1895-96 között építették a különböző nemű szabadságvesztés-büntetésre ítéltek büntetésének egy igazgatás alatt, egy épületcsoportban, de egymástól elkülönített épületekben (23 épületben) való végrehajtására. Az intézet mellett Igazságügyi Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet is felállítottak, melynek vezetője az intézet igazgatójával mellérendeltségi viszonyban állt. A gyűjtőfogház 800 letartóztatott számára volt berendezve. A Váci Országos Fegyintézet épülete ugyan már 1755 óta fennállt, de országos fegyintézetté csak 1855-től szervezték, majd 1880-ban kerületi börtönné, 1884ben újból országos fegyintézetté alakították (2.106/1880.1. M.sz. r.; 57.463/1884.1. M. sz.r.), 1894-ben nagyobb építkezésekkel bővítették, és így kb. 800 fegyenc befogadására tették alkalmassá. Szegedi Kerületi Börtön és Államfogház jogelődje már a 18. század végén működött. Szegeden II. József korában volt fenyítőház, ez azonban 1832-ben megszűnt. Az 1879. évi nagy árvíz után, az ezt követően börtöncélokra szolgáló várat le kellett bontani. Az 188i.LVIII tc. végrehajtásaként létesített és 1885. január elsején megnyitott börtönépület csillagrend szerben épült, s ezért csillagbörtönnek is nevezték. A Szegedi Államfogház 1889-től a börtön mögött állt, igazgatását a kerületi börtön tisztviselői látták el. A Soproni Országos Fegyintézet és a mellette felállított szigorított férfi dologház az 1884. XX. tc. alapján Soprontól mintegy 6 km-re 1884-86-ban létesült. Befogadóképessége kb. 600 főt tett ki, és igazgatósága a mellette felállított férfi dologház ügyeit is intézte. A Márianosztrai Országos Büntetőintézetet és a mellette felállított szigorított női dologházat az abszolút kormányzat (a rend felosztása után!) a pálos kolostor kibérelésével 1857ben létesítette. Az Igazságügyminisztérium 1893-ban a telepet a vallásalaptól megvette, majd 1894-ben kibővítette. Az intézet vezetésével megbízott irgalmas nővéreken kívül mint állami tisztviselők szolgáltak itt orvosok és lelkészek. A felügyeletet is irgalmas nővérek látták el és a fegyőrség csak a külső szolgálatot teljesítette. A mellette felállított szigorított női dologháznak külön személyzete nem volt. A Hartai Országos Büntetőintézetet 1883-ban létesítették Wagner Pál kishartai földbirtokos birtokán. Pest megyében fekszik, Kis-Harta közelében. A Jászberényi Járásbírósági Fogház mellett felállított férfi dologházat és a Kalocsai Törvényszéki Fogház mellett felállított női dologházat az 1918. XXI. tc. végrehajtásaként a 68.400/1925.1. M. sz. rendelet jelölte ki a közveszélyes munkakerülők részére. (A dologházak szervezetét és rendtartását már a 62.000/1916.1. M. sz. rendelet meghatározta.) A dologházi őrizet végrehajtásának a céljaira kijelölt bírósági fogházak megfelelő részét kellett elkülöníteni. A dologház igazgatásával és a dologházi őrizet végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat is a fogház személyzete végezte. Minden dologház mellett dologházi felügyelőhatóság működött (1913. XXI. tc. és 68.400/ 1925.1. M. sz. r.), melynek elnökét és tagjait az igazságügyminiszter nevezte ki és az volt a feladata, hogy felügyeljen a dologházi őrizet szabályainak betartására, határozzon a dologházba utaltak, feltételes szabadságra bocsátottak elhelyezésében, véleményt nyilvánítson a szabadságra bocsátottak dologházba visszaszállítása ügyében. Az 1946. június 26-án kihirdetett és a 70.000/1946.1. M. sz. rendelettel Magyar Közlöny (MK.) 1946.285. sz.) 1947. évi január hó 1. napján hatálybaléptetett 1946. XIV. tc. Országos Törvénytár (O. T. t.), 1946. 38. o.) 6. §-a megszüntette az államfogházbüntetést kimondva, hogy ha valamely bűncselekményre jogszabály öt évet meg nem haladó államfogházat rendel, a büntetés ugyanolyan tartalmú fogház, ha pedig öt évet meghaladó államfogházat rendel, ugyanolyan tartalmú fegyház. Az 1938. XVI. tc. 4. §. 1946-ban hatályát vesztette. Az 1947. március 2-án kihirdetett és hatálybaléptetett 13.689/1947. I. M. sz. rendelet (MK. 1947.